Tűzoltóság-Berendezések

A beépített tűzoltó berendezés olyan tűzvédelmi eszköz, mely a tűz helyszínén, az épület szerkezetébe beépítve végzi el a feladatát.

Előnye, hogy a teljes védett terület folyamatos felügyelet alatt áll, a rendelkezésre álló paraméterek alapján, objektíven értékeli az adatokat. A beépített berendezések teszik lehetővé a legkorábbi jelzés és beavatkozás lehetőségét, mely a legcélszerűbb és leghatékonyabb lehet, az emberi életek veszélyeztetése nélkül.

Hátránya a viszonylagos drágaság, folyamatosan ellenőrizni és karbantartani kell, felszerelése általában építészeti átalakítást igényel. 100%-os biztonságot nem nyújt, mivel a berendezések műszaki meghibásodása nem zárható ki.

Sprinkler

A sprinkler berendezés beépített, önműködő, vízzel oltó zuhanyberendezés, mely tűzjelzőként is funkcionál. A védett területen csőhálózatot építenek ki, melyen szórófejek vannak. A szórófejek készenléti állapotban le vannak zárva egy hőre oldódó elemmel. A vezetékrendszer nyomás alatt van. Tűz esetén a fejlődő hő kioldja a záróelemet és megnyílik a szelep. A nyomásesés riasztást ad.

A berendezés elemei a sprinklerközpont, a csőhálózat, a szórófej. A szórófej lövőkéből, az ezt lezáró, hő hatására nyitó elemből elemből és a szórótányérból áll.

A sprinkler berendezés kockázati osztályai - MSZ 9781:1987 (visszavonva 2008.09.01.) szerint:

K1: nem ipari rendeltetésű, kis kockázatú védett szakasz
K2: közepes kockázatú védett szakasz
K3: ipari rendeltetésű nagy kockázatú védett szakasz
K4: raktári rendeltetésű védett szakasz
A sprinkler berendezés fajlagos szórásfelülete (egy sprinklerrel legnagyobb hatásosan védhető felület) 9-21 négyzetméter, jellemző még a berendezéssel egy időben védhető legnagyobb felület, illetve az üzemeltethetőség időtartalma percben kifejezve.

A nedves rendszer csőhálózata nyomás alatti vízzel van feltöltve. Nagy hőingadozású építményeknél alkalmazzák a száraz rendszerű sprinkler berendezést, ilyenkor a szórófej nyitásakor a sűrített levegő távozik, és a nyomáscsökkentés elindítja a vízbetáplálást, majd az oltást.

Tűzoltó készülékek
A tűzoltó készülékekkel a készülékben lévő oltóanyagot a benne levő nyomás hatására irányíthatóan lehet a tűz fészkére kilövellni. Típusai: Vízzel, habbal, porral, szén-dioxiddal és halonnal oltó készülékek.

A tűzoltó készülékeken fel kell tüntetni azt, hogy még mekkora tűz oltására használható. Ennek a minősítésnek 3 kategóriája létezik, melyet az alábbi egységtüzekkel jellemeznek:

A: meghatározott méretű, darabszámú 10-15% nedvességtartalmú erdei fenyő hasábokból összerakott máglya tüzét kell eloltani
B: megadott méretű tálcatűz 1/3 rész vízrétege 2/3 rész benzin, amelyet a gyújtástól számított egy perces előégetés után kell eloltani
C: egy 33 kg-os propán-bután gázpalackra kötött meghatározott méretű cső végén kiáramló gáz meggyújtásával létrehozott tüzet kell eloltani
A tűzoltó készülékeken fel kell tüntetni a készülék megnevezését (töltet minősége és mennyisége), rajzos és szöveges kezelési utasítást, az oltható tűzosztályok jelképét, a veszélyekre történő figyelmeztetést.

Tűzoltó készülékek elhelyezéséről az Országos tűzvédelmi szabályzat (a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet) rendelkezik.

Szén-dioxid
A szén-dioxiddal oltó berendezés előnye, hogy a szén-dioxid olcsó, jó elektromos szigetelő és nem okoz maradandó szennyeződést. Hátránya, hogy az oltáshoz nagy mennyiség kell és statikus feltöltődési hajlama miatt robbanásveszélyes légtérben nem alkalmazható.

A nagynyomású szén-dioxid-oltóberendezés a jelző és indító berendezésekből, a csővezetékekből, a szerelvényekből és fúvókákból, illetve az oltóközpontból állnak. Az oltóközpontban helyezik el a szén-dioxid-palackokat.

Halon

A halonnaloltó berendezésnél tűzjelzés esetén a vezérlőegység egy robbanó patron elsütésével indítja a halontartályt, mely 8-10 másodperc alatt kiürül.

A rendszer részei a tűzjelző hálózat, a vezérlő egység és a halontartályok a csővezetékekkel és fúvókákkal.

Kismotorfecskendő
A kismotorfecskendő oltóvíz szállítására szolgáló eszköz. Részei a hordozható állvány, a motor az indító-, gyújtó- és hűtőrendszerével, üzemanyag tartályával, illetve a szivattyú az ellenőrző műszerekkel, csatlakozó csonkokkal, légtelenítővel.

Tűzoltó gépjárművek
Searchtool right.svg Bővebben: Tűzoltóautó
A tűzoltó gépjárművek olyan eszközök, melyekkel tűz és kár esetén a lehető leggyorsabban a helyszínre vonulhat a tűzoltóság, és a járműveken szállított oltóanyaggal és felszerelésekkel hatékonyan beavatkozhat.

A gépjárművek fő része a gépjárműfecskendő, mellyel az oltás történik. Ezekkel 3 alapművelet végezhető el:

vízüzem tartályról, felszívással, táplálással
habüzem tartályról, felszívással, táplálással
tartálytöltés külső csonkon vagy szivattyún keresztül
A gépjárműfecskendőket 4 kategóriába sorolhatjuk az oltás intenzitása szerint:

könnyű: legalább 2 vízsugár vagy 1 habsugár
közepes: 2 alapvezeték, valamint 4 vízsugár vagy 2 habsugár
nehéz: 4 alapvezeték, valamint 8 vízsugár vagy 4 habsugár
félnehéz: a középkategóriának megfelelő szivattyú teljesítménnyel, de növelt víztartály térfogattal
A habbal oltó gépjármű a tartályában csak habképző anyagot szállít. Az oldat előállításához szükséges vizet az oltás helyszínén kell biztosítani.

A porral oltó gépjárművek oltási távolsága pisztollyal 4-5 méter, ágyúval 30-50 méter.

Tűzoltóság-Megalakulás

Gróf Széchenyi Ödön - angliai tapasztalatai hatására - felismerte a tűzvédelem honi megszervezésének szükségességét és 1862-ben megkezdte a szervezést.
 Széchenyi kezdetben az önkéntes tűzoltóság meghonosítása mellett foglalt állást és minden erejével az önkéntes tűzoltótestület megszervezésén fáradozott, ugyanakkor elfogadta, hogy a tűzoltó szertárnok és gépész kapjon fizetést, a gépek takarítására pedig hat szolgát fogadjanak fel. Az önkéntes egylet megalakulása után valóban fogadott fel szolgákat – akik egyenruhát is kaptak – a szerek és felszerelések takarítására, karbantartására.
Mivel azonban a nappali szolgálat ellátása nem volt biztosítva, a gróf belátta, hogy az önkéntes tűzoltóegylet egyedül nem lesz képes megfelelő és kifogástalan módon ellátni a tűzoltói szolgálatot, már 1869-ben javasolta a hivatásos városi tűzoltóság felállítását.
 A tanács megértéssel fogadta előterjesztését, pártolóan vitte a közgyűlés elé és a annak hozzájárulásával megkezdhette a szervezést.
1870-ben - néhány nap eltéréssel - megalakult a budapesti önkéntes tűzoltótestület és a fővárosi hivatásos tűzoltóság. Időközben a soproni tűzoltók mozgalma, amit az országos tűzoltó szövetség létrehozására irányult Pestet is elérte. A mozgalmat gróf Széchenyi Ödön is felkarolta.
 Így történt, hogy a soproniak beleegyezésével 1870. december 5-re Pestre hívták össze a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség alakuló közgyűlését.

Tűzoltóság-Katasztrófavédelem

A katasztrófavédelem szervei
Országos szerv: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Területi szerv: Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok
Helyi szerv: Katasztrófavédelmi Kirendeltségek (a Katasztrófavédelmi Kirendeltségeknek vannak Hatósági Osztályaik, valamint Hivatásos Tűzoltóparancsnokságaik.)
A Hivatásos Tűzoltóparancsnokságok rendelkeznek, illetve rendelkezhetnek katasztrófavédelmi őrsökkel. A katasztrófavédelmi őrs a Hivatásos Tűzoltóparancsnokság elsődleges tűzoltási és műszaki mentés, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége.

A katasztrófavédelem szakterületei
Tűzoltósági szakterület
Ez a fő szakterület, amely két részre bontható. A beavatkozó állományra, mely ellátja a tűzoltás és kárelhárítás feladatait. Tűzvédelmi szabálytalanság esetén helyszíni bírságot alkalmazhat, vagy feljelentést tehet a katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályán. A hatósági osztály feladatai közé tartoznak tűzvédelmi hatósági jogkörben különféle engedélyezési eljárások lebonyolítása, tűzvédelmi hatósági ellenőrzések végrehajtásai, szabálytalanságok felderítése, stb. A hatósági osztály a tűzoltósági (tűzvédelmi), polgári védelmi, valamint iparbiztonsági szakterületen is gyakorolja a hatósági jogköreit: előír, engedélyez, tilt, korlátoz, ellenőriz és szankciókat alkalmaz.

Hivatásos Állami Tűzoltó-parancsnokság
Önkormányzati Tűzoltóság
Létesítményi Tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság.
Önkéntes Tűzoltó Egyesület:
Polgári Védelmi szakterület
Alapvető feladata az emberi élet megóvása, ezáltal a lakosságvédelem. Feladata egyfelől a természeti, illetve civilizációs tényezők hatására kialakulható veszélyhelyzetek felszámolására rendelt, vagy az abban közreműködő szervek, szervezetek ilyen jellegű tevékenysége segítésében és koordinálásában való részvétel, másfelől az ezen események megelőzése területén, valamint az eredeti helyzet visszaállítását célzó felkészítési, lakosságvédelmi, szervezési, tervezési, hatósági, ellenőrzési területen jelentkező feladatok végzése.

Iparbiztonsági szakterület
A kritikus infrastruktúra védelme. Legfontosabb feladatuk az ipari baleset-megelőzés. E szakterület tűzoltói nagy hangsúlyt fektetnek az ellenőrzésekre. Veszélyes létesítményeket ellenőriznek, hogy megfelelnek-e a jogszabályban rögzített kritériumoknak, szabályos-e az ott felhasznált anyag tárolása, felhasználása.

Mindhárom szakterület hatósági jogkörrel rendelkezik.

Ellenőrzési és hatósági jogkörök
A Katasztrófavédelem szervei jogosultak közúti, vasúti, vízi, légi ellenőrzést végezni, a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzése miatt. A katasztrófavédelem akár társszervekkel (rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság, stb.), akár társszervek nélkül önállóan is intézkedhet. Az intézkedéseket végző szakemberek (tűzoltók), igazoltatási jogkörrel is rendelkeznek és természetesen hivatalos személynek minősülnek.

A katasztrófavédelem úgynevezett supervisori jogkörrel rendelkezik, amelynek során a szervezet a többi közreműködő hatóság munkáját koordinálja azok akciói során.

Jelmondat és azonosító
A katasztrófavédelem jelmondata: „Magyarország szolgálatában a biztonságért!” (2013-ig: „Készen a bajban!”)

Katasztrófavédelmi szolgálati azonosító: jelvény

A katasztrófavédelmi szolgálati igazolvány: Szolgálati igazolvány


Rendfokozatok:
Tiszthelyettesek
őrmester
törzsőrmester
főtörzsőrmester
Zászlósok
zászlós
törzszászlós
főtörzszászlós
Tisztek
hadnagy
főhadnagy
százados
Főtisztek
őrnagy
alezredes
ezredes
Tábornokok
dandártábornok
vezérőrnagy
altábornagy

Tűzoltóság-Előzmények

Korábban a tűzoltóság és a polgári védelem két teljesen külön szervezet volt,
 2000. január 1-jétől az országos és megyei szinteken következett be az integráció, a helyi szinteken továbbra is egymástól különálló szervek voltak.
A helyi tűzoltóságok önkormányzati kézben működtek 1995-től, 2012.január 1-ig. Ezalatt az idő alatt a tűzoltóságok nagy technikai fejlesztéseken mentek keresztül, melyet nagy részben az önkormányzatoknak köszönhettek.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (HÖT-ök) a rendvédelmi szervek közé voltak sorolva, de többnyire már csak névlegesen.
2006-ban, a második Gyurcsány-kormány alatt a Belügyminisztérium megszűnését követően az ÖTM-hez (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) kerültek a tűzoltóságok, míg az addigi BM rendvédelmi szervek az IRM-hez (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium), ezzel teljesen leválasztva a tűzoltóságot a többi hivatásos rendvédelmi szervtől.

A 2010-es kormányváltást követően a kormányzat visszaállította a Belügyminisztériumot, s ide visszahelyezett minden rendvédelmi szervet, köztük a tűzoltóságokat is.
 2012. január 1-jén a katasztrófavédelemnél teljes egészében megtörtént az integráció. Ennek eredményeként a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (HÖT-ök) megszűntek létezni. Helyettük hivatásos tűzoltó-parancsnokságok jöttek létre (HTP-k), melyek a katasztrófavédelem helyi szerveként működnek tovább; valamint létrejöttek az Önkormányzati Tűzoltóságok is, amelyek nem hivatásos, hanem civil munkavállalókból állnak, és nem képezik részét a katasztrófavédelemnek (ÖTP).

Tűzoltóság-Tűzoltóautó

A tűzoltóautó tűzoltók, és a tűzoltók által végzett munkákhoz használatos eszközök, anyagok szállítására használt jármű. Ismert még tűzoltókocsi, tűzoltó szerkocsi, tűzoltó szer, szerkocsi, szer néven.
A magyar tűzoltóság berkein belül a tűzoltóautók két nagy csoportba vannak besorolva: gépjárműfecskendők, és különleges szerek.


Gépjárműfecskendő
A tűzoltóautók szirénája rendkívül hangos: felhívja a veszélyre az embereket, és figyelmeztet, hogy jön az autó. A sziréna nagyon hosszú hangja arra figyelmeztet, hogy a lakosság hagyja el a lakókörnyezetét. A rövid, egyszeri hang a füstgáz jelenlétére, és az ablakok, ajtók bezárására hívja fel a figyelmet.

Gépjárműfecskendők[szerkesztés]
A gépjárműfecskendő talán a legfontosabb eszköznek tekinthető, mivel ezzel tudnak a tűzoltók azonnal kivonulni az esetekhez. A gépjárműfecskendő (röviden: fecskendő) rendelkezik mindazon felszereléssel, melyek a következő feladatokhoz használatosak:

tűzoltás (tömlő, sugárcső, kézi tűzoltókészülék…)
műszaki mentés (hidraulikus feszítő-vágó, balta, motoros láncfűrész…)
magasból, mélyből mentés (mászóeszközök, mentőkötél, létra…)
Ezek a gépjárművek különböző mennyiségű tűzoltó anyagokkal is rendelkeznek: vízzel és habképző anyaggal, továbbá a felszereléseik között szereplő kézi tűzoltókészülékekben lévő hab, por, széndioxid oltóanyaggal. Fontos itt megjegyezni, hogy a médiában sokszor keverik a járműre utaló fecskendő kifejezést a tűzoltásra használt vízsugarat létrehozó eszköz nevével, ami valójában a sugárcső.

Különleges szerek[szerkesztés]
A különleges szerek csoportjába minden más autó beletartozik. Ezek a következők:

Habbaloltó gépjármű: csak habképző anyag és a habsugarak kiépítéséhez szükséges felszerelések (tömlők, habsugárcsövek, osztók…) vannak rajta, a hab létrehozásához szükséges vizet más autókról (gépjárműfecskendő vagy vízszállító) kapja, illetve szivattyújával szívja fel (tóból, folyóból, tűzivíz tározó medencéből).
Porraloltó szer
Magasból mentő szer
Műszaki mentő szer
Vízszállító
Autódaru
Erdőtüzes szer
Konténerszállító (vegyi balesetelhárító, műszaki mentő, irányítási pont konténerekkel)
Roham szer
Katasztrófavédelmi Mobil Laboratórium (KML)
Rohamcsónak
Légzőbázis
Mentőpárna
Olajbaleseti szer
Búvár szer
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Képek, videók tűzoltóautókról és egyéb kéklámpásokról

Tűzoltóság-Története

A tűzoltás legrégebbi ismert ábrázolása a Ninive melletti Nimrudból származik. Ezen, a kb. 2800 éves illusztráción az emberek hosszú nyelű kanalakkal öntözik a várból kidobált égő fáklyákat. Ktészibiosz és tanítványa, Hérón i. e. 250 körül megalkották az első tűzoltásra is alkalmas kéthengeres, szelepekkel ellátott nyomószivattyút. De ez az idő múlásával feledésbe merült. A 15. századtól úgynevezett vízipuskát, a 17. századtól úgynevezett gólyanyakú fecskendőt használtak.

1672-ben feltalálták a nyomótömlőt, és a fecskendők légkazánnal való ellátását, ezzel jelentős fejlődést érve el a tűzoltás terén.

1829-ben Amerikában elkészítették az első működőképes gőzfecskendőt, amely 170 gallon vizet 90 láb magasra tudott fellőni. Ettől kezdve hanyagolni kezdték a kézi működtetésű tűzoltási módszereket, és egyre jobban próbáltak a gépi meghajtásúakra átállni. Magyarországon ezzel a gőzfecskendővel legelőször 1873-ban, Pesten oltottak tüzet. A 20. század elején jelentek meg az első villamos-, és belső égésű motorral meghajtott fecskendők. Majd a bevált dugattyús rendszert felváltotta a a centrifugál-szivattyú, amelyet a mai, korszerű gépjárműfecskendőkön is alkalmaznak.

A második világháború után kezdték használni a porral, illetve habbal oltó fecskendőket.

címer.

A szervezett tűzoltás kezdetei Magyarországon

A szervezett tűzoltás elsőként 1835-ben Aradon, 1866-ban Sopronban, 1868-ban Esztergomban,1870-ben Pesten kezdődött meg. Az elsők közt alakultak meg Komárom, Székesfehérvár és Gyula egységei is. 1871-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, amelynek elnökévé gróf Széchenyi Ödönt választották.

A tűzoltók kötelezettségei

A tűzoltók elsődleges célja, hogy életeket mentsenek. De sok más, egy közösség életét javító, vagy épp megmentő szolgálatot is tesznek, mint például:

Vészhelyzeti egészségügyi szolgáltatások, mentők segítése

Veszélyes hulladékok kezelése

Felkutatás és megmentés

Katasztrófaelhárítás

Mentőszolgálat-Mit tehet a mentő érkezéséig?

Első intézkedések:

Alapszabály, hogy a sérültet nem szabad mozgatni, illetve csak a feltétlenül szükséges mértékben. Ám ha veszélyzónában (például egy forgalmas út közepén) találunk rá, ki kell hoznunk onnan. Erre a Rautek-féle műfogást alkalmazhatjuk:
Álljunk szorosan az illető mögé.
Két kézzel fogjuk át a válla alatt úgy, hogy a nyakát és a fejét is meg tudjuk támasztani
Lendülettel helyezzük a sérültet ülő helyzetbe, és támasszuk meg mindkét térdünkkel.
Fogjuk át a hóna alatt, egyik alkarját fordítsuk kicsit keresztbe a mellkasánál, és fogjunk rá mindkét kezünkkel.
Könnyedén támasszuk meg a térde alatt, és lendülettel húzzuk a combunkra.
Óvatosan induljunk el hátrafelé, és fektessük a beteget biztos helyre, ha lehet, egy takaróra.


Földön fekvő sérült:

Menjünk oda a beteghez, és ellenőrizzük, hogy eszméleténél van-e illetve hogy él-e.
Vizsgáljuk meg, hogy reagál-e a külvilág ingereire: magához tér-e, ha megszólítjuk, megrázzuk a vállát, megpaskoljuk az arcát?
Ha nem, azt kell ellenőriznünk, hogy van-e légzés. Guggoljunk a beteg mellé, és két kezünkkel szegjük hátra a fejét. Fülünket hajtsuk a sérült arcához, így hármas észleléssel ellenőrizhetjük, hogy lélegzik-e: láthatjuk, hogy emelkedik-süllyed-e a mellkasa, hallhatjuk, hogy jár-e a levegő, arcunkon pedig érezhetjük a levegő mozgását. 10 másodperc alatt megbizonyosodhatunk arról, hogy a beteg lélegzik-e.


Mit tegyünk, ha van légzés:

Ha van légzés
Eszméletlen állapotban a legfontosabb veszélyt a hányadék vagy a nyelv hátracsúszása által okozott fulladás jelenti. Ha meggyőződtünk arról, hogy a beteg kielégítően lélegzik, lehetőség szerint fektessük stabil oldalfekvésbe a következő módon:
A beteg feküdjön a hátán. A hozzánk közelebb eső kart hajlítsuk be derékszögben úgy, hogy a keze felfelé mutasson.
A másik kart fektessük keresztbe a beteg mellkasán, kézfeje simuljon a hozzánk közelebb eső arcfélhez.
A sérült távolabbi lábát hajlítsuk be, majd húzzuk magunk felé, hogy át tudjuk fordítani az oldalára.
Hogy a légutak szabadon maradjanak, billentsük hátra a fejet. Stabilizáljuk ezt a helyzetet az arc alá igazított kézzel
A sérültet ezután sem szabad magára hagyni, továbbra is figyeljük, hogy lélegzik-e!


Mit tegyünk, ha nincs légzés:

Ha nincs légzés
A sérültet a lehető leggyorsabban újra kell éleszteni! Már néhány perces oxigénhiány is agysejtelhalást okoz! Térdeljünk a beteg oldalához, tegyük szabaddá a légutakat. Az újraélesztés két elemből áll:

• A vérkeringés fenntartásához mellkaskompreszsziót kell végeznünk. A megfelelő technikát érdemes tanfolyamon elsajátítani. A beteg feküdjön kemény talajon! Helyezzük egyik kezünket a beteg mellkasának közepére, másik kezünket pedig  fölé. Nyújtott, merőleges  karral és egyenes háttal nyomjuk be a mellkast 3-5 centiméter mélységben, majd engedjük fel teljes egészében. Percenként 60-80 lenyomást végezzünk. 30 kompresszió után 2 befúvást kell végeznünk.

• Szegjük hátra a beteg fejét, hogy egyenes út vezessen a tüdőbe. Vegyünk egy normális lélegzetet, és fújjuk egyenletesen a szájba vagy az orrba.
Szájból szájba: a homlokon fekvő kéz mutató- és hüvelykujjával fogjuk be a beteg orrát. Tegyük szánkat az illető kissé nyitott szájára. Fújjuk be a levegőt.
Szájból orrba: egyik hüvelykujjunkkal szárjuk össze a szájat, hogy a levegő ne tudjon ott távozni. Helyezzük szánkat a sérült orra köré. Fújjuk be a levegőt.

Folytassuk az újraélesztést 30:2 arányban addig,amíg a mentő megérkezik!




Vérzés:

Jó, ha tudjuk, mihez kezdjünk erős vérzés esetén, hiszen a háztartási balesetek is gyakran okoznak vérző sebeket. A vérzés akár olyan súlyos is lehet, hogy rövid időn belül halált okozhat.
Tartsunk be néhány egyszerű szabályt!
A beteget ültessük vagy fektessük le!
Emeljük magasra a vérző testrészt!
Gyakoroljunk közvetlen nyomást a sebre. Ha van, használjunk steril gézt, de megteszi a tiszta textília (például egy törülköző) is! Tartsuk a sebre nyomva!
Ha lehetséges, készítsünk nyomókötést!




Szívinfarktus és szélütés:

Ha szívinfarktus vagy szélütés jeleit észleljük, azonnal riasszuk a mentőket! A betegnek minél előbb orvosi ellátást kell kapnia. A várakozás ideje alatt ellenőrizzük a sérült állapotát, légzését és keringését: ha szükséges, alkalmazzunk újraélesztést!
• A szívinfarktus főbb tünetei: erős mellkasi fájdalom, verejtékezés, nehézlégzés, halálfélelem.
• A szélütés főbb tünetei: bénulás, beszéd zavar, fejfájás.



Sokk:

A komoly vérveszteség vagy a súlyos sérülés keringési sokkot okozhat, ami életveszélyes állapot. A veszélyre sápadtság, hideg verejtékezés, gyengeség, gyors pulzus, és csökkenő vérnyomás figyelmeztethet. Ha fennáll a sokkveszély, tegyük a következőket:
• Ha vérzés áll fenn, azonnal csillapítsuk!
• Helyezzük a sérültet sokk-pozícióba: fektessük hanyatt, és emeljük magasra (20-30 centiméterrel feljebb) a lábait! Ez segíti a vér visszaáramlását a szív felé.
• Takarjuk be a sérültet!
• Folyamatosan ellenőrizzük a légzést!



Csonttörés:

Akkor merül fel a csonttörés gyanúja, ha az alábbi 5 tünet közül legalább 2 észlelhető:
• fájdalom
• duzzanat
• működészavar (például az illető nem tud lábra állni, nem tudja behajlítani a könyökét)
• deformitás, alakváltozás
• krepitáció, azaz a csont recsegésének jellegzetes hangja
Teljes bizonyosságot természetesen csak a röntgenvizsgálat ad, de mindig a súlyosabbat kell feltételeznünk. Csonttörés gyanúja esetén alapszabály, hogy a sérült testrészt nem szabad mozgatni, különösen, ha feltételezhető, hogy a gerinc is megsérült! A törött testrészt abban a helyzetben kell megtartanunk, ahogyan találtuk, ráadásul az adott csontot a két szomszédos ízülettel is rögzíteni kell, tehát például a lábszárat a bokával és a térddel. Ez nem is olyan egyszerű feladat, a mentők speciális eszközöket – többek között felfújható síneket – használnak erre.

Addig is, amíg a mentők kiérkeznek, igyekezzünk például táskákkal kitámasztani az adott testrészt, vagy egy kendővel rögzíteni az alkart.



Mérgezés:

Azonnal hívjuk a mentőket, közben ellenőrizzük a beteg állapotát, légzését és vérkeringését! Ha eszméletlen, fektessük stabil oldalfekvésbe, ha szükséges, kezdjünk újraélesztést.




Égési sérülés:

Nagyon veszélyes lehet, mert nem csupán az adott, láthatóan sérült bőrfelületet érinti, hanem az alatta lévő szöveteket, sokszor az egész szervezetet is. Az égés okozta károsodás ráadásul a beteg általános állapotától is függ: idősek vagy kisgyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve.
A legfontosabb dolog, amit tehetünk, a hűtés. Ezt folyó hideg vízzel végezzük, legalább 15 percig, hogy a mély szöveti rétegekből is ki tudjuk vonni a hőt. Pár perc után ez fájdalommal járhat, de ne hagyjuk abba.
Ezután tegyünk a sebre laza, steril fedőkötést, és menjünk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt.
A népi gyógymódok (például a tejföl) alkalmazását nem javasoljuk! Mikroszkóppal nézve látnánk, hogy az égési sérülés sebfelülettel jár, amely elfertőződhet!



Fulladásveszély:

Ha idegentest (pl. ételdarab) zárja el a légutakat, a beteg hirtelen fuldokolni kezd, élete az azonnali elsősegélynyújtás sikerén múlhat. Ha a beteg saját erőből nem tudta felköhögni a légzési akadályt okozó tárgyat, és a teli tenyérrel a lapockák közé mért ütések sem segítenek, akkor alkalmazzuk a Heimlich műfogást, és azonnal hívjunk mentőt.
Álljunk az illető háta mögé, és öleljük át a hasát a rekeszizma környékén! (Egyik kezünket szorítsuk ökölbe, másik kezünkkel fogjunk rá.)
Gyors, erőteljes mozdulattal rántsuk fel a kezünket: ezzel egy nagy levegőlöketet indítunk el, ami segíthet az idegen test eltávolításában.
Ha gyerek nyelt félre, fektessük hasra a térdünkön úgy, hogy kissé lógjon a feje. Ezután ütögessük meg tenyérrel a hátát!



Vegyszer okozta marási sérülés:

Ha sav vagy lúg roncsolta a bőrt és a szöveteket, a következőképpen járjunk el:
Távolítsuk el a vegyszerrel szennyezett ruházatot.
Öblítsük le a sebet folyó víz alatt. (ne engedjük a seb felől az egészséges bőrre folyni!)
Kössük be a sebet steril kötszerrel.