Tűzoltóság-Berendezések

A beépített tűzoltó berendezés olyan tűzvédelmi eszköz, mely a tűz helyszínén, az épület szerkezetébe beépítve végzi el a feladatát.

Előnye, hogy a teljes védett terület folyamatos felügyelet alatt áll, a rendelkezésre álló paraméterek alapján, objektíven értékeli az adatokat. A beépített berendezések teszik lehetővé a legkorábbi jelzés és beavatkozás lehetőségét, mely a legcélszerűbb és leghatékonyabb lehet, az emberi életek veszélyeztetése nélkül.

Hátránya a viszonylagos drágaság, folyamatosan ellenőrizni és karbantartani kell, felszerelése általában építészeti átalakítást igényel. 100%-os biztonságot nem nyújt, mivel a berendezések műszaki meghibásodása nem zárható ki.

Sprinkler

A sprinkler berendezés beépített, önműködő, vízzel oltó zuhanyberendezés, mely tűzjelzőként is funkcionál. A védett területen csőhálózatot építenek ki, melyen szórófejek vannak. A szórófejek készenléti állapotban le vannak zárva egy hőre oldódó elemmel. A vezetékrendszer nyomás alatt van. Tűz esetén a fejlődő hő kioldja a záróelemet és megnyílik a szelep. A nyomásesés riasztást ad.

A berendezés elemei a sprinklerközpont, a csőhálózat, a szórófej. A szórófej lövőkéből, az ezt lezáró, hő hatására nyitó elemből elemből és a szórótányérból áll.

A sprinkler berendezés kockázati osztályai - MSZ 9781:1987 (visszavonva 2008.09.01.) szerint:

K1: nem ipari rendeltetésű, kis kockázatú védett szakasz
K2: közepes kockázatú védett szakasz
K3: ipari rendeltetésű nagy kockázatú védett szakasz
K4: raktári rendeltetésű védett szakasz
A sprinkler berendezés fajlagos szórásfelülete (egy sprinklerrel legnagyobb hatásosan védhető felület) 9-21 négyzetméter, jellemző még a berendezéssel egy időben védhető legnagyobb felület, illetve az üzemeltethetőség időtartalma percben kifejezve.

A nedves rendszer csőhálózata nyomás alatti vízzel van feltöltve. Nagy hőingadozású építményeknél alkalmazzák a száraz rendszerű sprinkler berendezést, ilyenkor a szórófej nyitásakor a sűrített levegő távozik, és a nyomáscsökkentés elindítja a vízbetáplálást, majd az oltást.

Tűzoltó készülékek
A tűzoltó készülékekkel a készülékben lévő oltóanyagot a benne levő nyomás hatására irányíthatóan lehet a tűz fészkére kilövellni. Típusai: Vízzel, habbal, porral, szén-dioxiddal és halonnal oltó készülékek.

A tűzoltó készülékeken fel kell tüntetni azt, hogy még mekkora tűz oltására használható. Ennek a minősítésnek 3 kategóriája létezik, melyet az alábbi egységtüzekkel jellemeznek:

A: meghatározott méretű, darabszámú 10-15% nedvességtartalmú erdei fenyő hasábokból összerakott máglya tüzét kell eloltani
B: megadott méretű tálcatűz 1/3 rész vízrétege 2/3 rész benzin, amelyet a gyújtástól számított egy perces előégetés után kell eloltani
C: egy 33 kg-os propán-bután gázpalackra kötött meghatározott méretű cső végén kiáramló gáz meggyújtásával létrehozott tüzet kell eloltani
A tűzoltó készülékeken fel kell tüntetni a készülék megnevezését (töltet minősége és mennyisége), rajzos és szöveges kezelési utasítást, az oltható tűzosztályok jelképét, a veszélyekre történő figyelmeztetést.

Tűzoltó készülékek elhelyezéséről az Országos tűzvédelmi szabályzat (a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet) rendelkezik.

Szén-dioxid
A szén-dioxiddal oltó berendezés előnye, hogy a szén-dioxid olcsó, jó elektromos szigetelő és nem okoz maradandó szennyeződést. Hátránya, hogy az oltáshoz nagy mennyiség kell és statikus feltöltődési hajlama miatt robbanásveszélyes légtérben nem alkalmazható.

A nagynyomású szén-dioxid-oltóberendezés a jelző és indító berendezésekből, a csővezetékekből, a szerelvényekből és fúvókákból, illetve az oltóközpontból állnak. Az oltóközpontban helyezik el a szén-dioxid-palackokat.

Halon

A halonnaloltó berendezésnél tűzjelzés esetén a vezérlőegység egy robbanó patron elsütésével indítja a halontartályt, mely 8-10 másodperc alatt kiürül.

A rendszer részei a tűzjelző hálózat, a vezérlő egység és a halontartályok a csővezetékekkel és fúvókákkal.

Kismotorfecskendő
A kismotorfecskendő oltóvíz szállítására szolgáló eszköz. Részei a hordozható állvány, a motor az indító-, gyújtó- és hűtőrendszerével, üzemanyag tartályával, illetve a szivattyú az ellenőrző műszerekkel, csatlakozó csonkokkal, légtelenítővel.

Tűzoltó gépjárművek
Searchtool right.svg Bővebben: Tűzoltóautó
A tűzoltó gépjárművek olyan eszközök, melyekkel tűz és kár esetén a lehető leggyorsabban a helyszínre vonulhat a tűzoltóság, és a járműveken szállított oltóanyaggal és felszerelésekkel hatékonyan beavatkozhat.

A gépjárművek fő része a gépjárműfecskendő, mellyel az oltás történik. Ezekkel 3 alapművelet végezhető el:

vízüzem tartályról, felszívással, táplálással
habüzem tartályról, felszívással, táplálással
tartálytöltés külső csonkon vagy szivattyún keresztül
A gépjárműfecskendőket 4 kategóriába sorolhatjuk az oltás intenzitása szerint:

könnyű: legalább 2 vízsugár vagy 1 habsugár
közepes: 2 alapvezeték, valamint 4 vízsugár vagy 2 habsugár
nehéz: 4 alapvezeték, valamint 8 vízsugár vagy 4 habsugár
félnehéz: a középkategóriának megfelelő szivattyú teljesítménnyel, de növelt víztartály térfogattal
A habbal oltó gépjármű a tartályában csak habképző anyagot szállít. Az oldat előállításához szükséges vizet az oltás helyszínén kell biztosítani.

A porral oltó gépjárművek oltási távolsága pisztollyal 4-5 méter, ágyúval 30-50 méter.

Tűzoltóság-Megalakulás

Gróf Széchenyi Ödön - angliai tapasztalatai hatására - felismerte a tűzvédelem honi megszervezésének szükségességét és 1862-ben megkezdte a szervezést.
 Széchenyi kezdetben az önkéntes tűzoltóság meghonosítása mellett foglalt állást és minden erejével az önkéntes tűzoltótestület megszervezésén fáradozott, ugyanakkor elfogadta, hogy a tűzoltó szertárnok és gépész kapjon fizetést, a gépek takarítására pedig hat szolgát fogadjanak fel. Az önkéntes egylet megalakulása után valóban fogadott fel szolgákat – akik egyenruhát is kaptak – a szerek és felszerelések takarítására, karbantartására.
Mivel azonban a nappali szolgálat ellátása nem volt biztosítva, a gróf belátta, hogy az önkéntes tűzoltóegylet egyedül nem lesz képes megfelelő és kifogástalan módon ellátni a tűzoltói szolgálatot, már 1869-ben javasolta a hivatásos városi tűzoltóság felállítását.
 A tanács megértéssel fogadta előterjesztését, pártolóan vitte a közgyűlés elé és a annak hozzájárulásával megkezdhette a szervezést.
1870-ben - néhány nap eltéréssel - megalakult a budapesti önkéntes tűzoltótestület és a fővárosi hivatásos tűzoltóság. Időközben a soproni tűzoltók mozgalma, amit az országos tűzoltó szövetség létrehozására irányult Pestet is elérte. A mozgalmat gróf Széchenyi Ödön is felkarolta.
 Így történt, hogy a soproniak beleegyezésével 1870. december 5-re Pestre hívták össze a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség alakuló közgyűlését.

Tűzoltóság-Katasztrófavédelem

A katasztrófavédelem szervei
Országos szerv: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Területi szerv: Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok
Helyi szerv: Katasztrófavédelmi Kirendeltségek (a Katasztrófavédelmi Kirendeltségeknek vannak Hatósági Osztályaik, valamint Hivatásos Tűzoltóparancsnokságaik.)
A Hivatásos Tűzoltóparancsnokságok rendelkeznek, illetve rendelkezhetnek katasztrófavédelmi őrsökkel. A katasztrófavédelmi őrs a Hivatásos Tűzoltóparancsnokság elsődleges tűzoltási és műszaki mentés, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége.

A katasztrófavédelem szakterületei
Tűzoltósági szakterület
Ez a fő szakterület, amely két részre bontható. A beavatkozó állományra, mely ellátja a tűzoltás és kárelhárítás feladatait. Tűzvédelmi szabálytalanság esetén helyszíni bírságot alkalmazhat, vagy feljelentést tehet a katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályán. A hatósági osztály feladatai közé tartoznak tűzvédelmi hatósági jogkörben különféle engedélyezési eljárások lebonyolítása, tűzvédelmi hatósági ellenőrzések végrehajtásai, szabálytalanságok felderítése, stb. A hatósági osztály a tűzoltósági (tűzvédelmi), polgári védelmi, valamint iparbiztonsági szakterületen is gyakorolja a hatósági jogköreit: előír, engedélyez, tilt, korlátoz, ellenőriz és szankciókat alkalmaz.

Hivatásos Állami Tűzoltó-parancsnokság
Önkormányzati Tűzoltóság
Létesítményi Tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság.
Önkéntes Tűzoltó Egyesület:
Polgári Védelmi szakterület
Alapvető feladata az emberi élet megóvása, ezáltal a lakosságvédelem. Feladata egyfelől a természeti, illetve civilizációs tényezők hatására kialakulható veszélyhelyzetek felszámolására rendelt, vagy az abban közreműködő szervek, szervezetek ilyen jellegű tevékenysége segítésében és koordinálásában való részvétel, másfelől az ezen események megelőzése területén, valamint az eredeti helyzet visszaállítását célzó felkészítési, lakosságvédelmi, szervezési, tervezési, hatósági, ellenőrzési területen jelentkező feladatok végzése.

Iparbiztonsági szakterület
A kritikus infrastruktúra védelme. Legfontosabb feladatuk az ipari baleset-megelőzés. E szakterület tűzoltói nagy hangsúlyt fektetnek az ellenőrzésekre. Veszélyes létesítményeket ellenőriznek, hogy megfelelnek-e a jogszabályban rögzített kritériumoknak, szabályos-e az ott felhasznált anyag tárolása, felhasználása.

Mindhárom szakterület hatósági jogkörrel rendelkezik.

Ellenőrzési és hatósági jogkörök
A Katasztrófavédelem szervei jogosultak közúti, vasúti, vízi, légi ellenőrzést végezni, a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzése miatt. A katasztrófavédelem akár társszervekkel (rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság, stb.), akár társszervek nélkül önállóan is intézkedhet. Az intézkedéseket végző szakemberek (tűzoltók), igazoltatási jogkörrel is rendelkeznek és természetesen hivatalos személynek minősülnek.

A katasztrófavédelem úgynevezett supervisori jogkörrel rendelkezik, amelynek során a szervezet a többi közreműködő hatóság munkáját koordinálja azok akciói során.

Jelmondat és azonosító
A katasztrófavédelem jelmondata: „Magyarország szolgálatában a biztonságért!” (2013-ig: „Készen a bajban!”)

Katasztrófavédelmi szolgálati azonosító: jelvény

A katasztrófavédelmi szolgálati igazolvány: Szolgálati igazolvány


Rendfokozatok:
Tiszthelyettesek
őrmester
törzsőrmester
főtörzsőrmester
Zászlósok
zászlós
törzszászlós
főtörzszászlós
Tisztek
hadnagy
főhadnagy
százados
Főtisztek
őrnagy
alezredes
ezredes
Tábornokok
dandártábornok
vezérőrnagy
altábornagy

Tűzoltóság-Előzmények

Korábban a tűzoltóság és a polgári védelem két teljesen külön szervezet volt,
 2000. január 1-jétől az országos és megyei szinteken következett be az integráció, a helyi szinteken továbbra is egymástól különálló szervek voltak.
A helyi tűzoltóságok önkormányzati kézben működtek 1995-től, 2012.január 1-ig. Ezalatt az idő alatt a tűzoltóságok nagy technikai fejlesztéseken mentek keresztül, melyet nagy részben az önkormányzatoknak köszönhettek.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (HÖT-ök) a rendvédelmi szervek közé voltak sorolva, de többnyire már csak névlegesen.
2006-ban, a második Gyurcsány-kormány alatt a Belügyminisztérium megszűnését követően az ÖTM-hez (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) kerültek a tűzoltóságok, míg az addigi BM rendvédelmi szervek az IRM-hez (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium), ezzel teljesen leválasztva a tűzoltóságot a többi hivatásos rendvédelmi szervtől.

A 2010-es kormányváltást követően a kormányzat visszaállította a Belügyminisztériumot, s ide visszahelyezett minden rendvédelmi szervet, köztük a tűzoltóságokat is.
 2012. január 1-jén a katasztrófavédelemnél teljes egészében megtörtént az integráció. Ennek eredményeként a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (HÖT-ök) megszűntek létezni. Helyettük hivatásos tűzoltó-parancsnokságok jöttek létre (HTP-k), melyek a katasztrófavédelem helyi szerveként működnek tovább; valamint létrejöttek az Önkormányzati Tűzoltóságok is, amelyek nem hivatásos, hanem civil munkavállalókból állnak, és nem képezik részét a katasztrófavédelemnek (ÖTP).

Tűzoltóság-Tűzoltóautó

A tűzoltóautó tűzoltók, és a tűzoltók által végzett munkákhoz használatos eszközök, anyagok szállítására használt jármű. Ismert még tűzoltókocsi, tűzoltó szerkocsi, tűzoltó szer, szerkocsi, szer néven.
A magyar tűzoltóság berkein belül a tűzoltóautók két nagy csoportba vannak besorolva: gépjárműfecskendők, és különleges szerek.


Gépjárműfecskendő
A tűzoltóautók szirénája rendkívül hangos: felhívja a veszélyre az embereket, és figyelmeztet, hogy jön az autó. A sziréna nagyon hosszú hangja arra figyelmeztet, hogy a lakosság hagyja el a lakókörnyezetét. A rövid, egyszeri hang a füstgáz jelenlétére, és az ablakok, ajtók bezárására hívja fel a figyelmet.

Gépjárműfecskendők[szerkesztés]
A gépjárműfecskendő talán a legfontosabb eszköznek tekinthető, mivel ezzel tudnak a tűzoltók azonnal kivonulni az esetekhez. A gépjárműfecskendő (röviden: fecskendő) rendelkezik mindazon felszereléssel, melyek a következő feladatokhoz használatosak:

tűzoltás (tömlő, sugárcső, kézi tűzoltókészülék…)
műszaki mentés (hidraulikus feszítő-vágó, balta, motoros láncfűrész…)
magasból, mélyből mentés (mászóeszközök, mentőkötél, létra…)
Ezek a gépjárművek különböző mennyiségű tűzoltó anyagokkal is rendelkeznek: vízzel és habképző anyaggal, továbbá a felszereléseik között szereplő kézi tűzoltókészülékekben lévő hab, por, széndioxid oltóanyaggal. Fontos itt megjegyezni, hogy a médiában sokszor keverik a járműre utaló fecskendő kifejezést a tűzoltásra használt vízsugarat létrehozó eszköz nevével, ami valójában a sugárcső.

Különleges szerek[szerkesztés]
A különleges szerek csoportjába minden más autó beletartozik. Ezek a következők:

Habbaloltó gépjármű: csak habképző anyag és a habsugarak kiépítéséhez szükséges felszerelések (tömlők, habsugárcsövek, osztók…) vannak rajta, a hab létrehozásához szükséges vizet más autókról (gépjárműfecskendő vagy vízszállító) kapja, illetve szivattyújával szívja fel (tóból, folyóból, tűzivíz tározó medencéből).
Porraloltó szer
Magasból mentő szer
Műszaki mentő szer
Vízszállító
Autódaru
Erdőtüzes szer
Konténerszállító (vegyi balesetelhárító, műszaki mentő, irányítási pont konténerekkel)
Roham szer
Katasztrófavédelmi Mobil Laboratórium (KML)
Rohamcsónak
Légzőbázis
Mentőpárna
Olajbaleseti szer
Búvár szer
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Képek, videók tűzoltóautókról és egyéb kéklámpásokról

Tűzoltóság-Története

A tűzoltás legrégebbi ismert ábrázolása a Ninive melletti Nimrudból származik. Ezen, a kb. 2800 éves illusztráción az emberek hosszú nyelű kanalakkal öntözik a várból kidobált égő fáklyákat. Ktészibiosz és tanítványa, Hérón i. e. 250 körül megalkották az első tűzoltásra is alkalmas kéthengeres, szelepekkel ellátott nyomószivattyút. De ez az idő múlásával feledésbe merült. A 15. századtól úgynevezett vízipuskát, a 17. századtól úgynevezett gólyanyakú fecskendőt használtak.

1672-ben feltalálták a nyomótömlőt, és a fecskendők légkazánnal való ellátását, ezzel jelentős fejlődést érve el a tűzoltás terén.

1829-ben Amerikában elkészítették az első működőképes gőzfecskendőt, amely 170 gallon vizet 90 láb magasra tudott fellőni. Ettől kezdve hanyagolni kezdték a kézi működtetésű tűzoltási módszereket, és egyre jobban próbáltak a gépi meghajtásúakra átállni. Magyarországon ezzel a gőzfecskendővel legelőször 1873-ban, Pesten oltottak tüzet. A 20. század elején jelentek meg az első villamos-, és belső égésű motorral meghajtott fecskendők. Majd a bevált dugattyús rendszert felváltotta a a centrifugál-szivattyú, amelyet a mai, korszerű gépjárműfecskendőkön is alkalmaznak.

A második világháború után kezdték használni a porral, illetve habbal oltó fecskendőket.

címer.

A szervezett tűzoltás kezdetei Magyarországon

A szervezett tűzoltás elsőként 1835-ben Aradon, 1866-ban Sopronban, 1868-ban Esztergomban,1870-ben Pesten kezdődött meg. Az elsők közt alakultak meg Komárom, Székesfehérvár és Gyula egységei is. 1871-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, amelynek elnökévé gróf Széchenyi Ödönt választották.

A tűzoltók kötelezettségei

A tűzoltók elsődleges célja, hogy életeket mentsenek. De sok más, egy közösség életét javító, vagy épp megmentő szolgálatot is tesznek, mint például:

Vészhelyzeti egészségügyi szolgáltatások, mentők segítése

Veszélyes hulladékok kezelése

Felkutatás és megmentés

Katasztrófaelhárítás