Tűzoltóság-Története

A tűzoltás legrégebbi ismert ábrázolása a Ninive melletti Nimrudból származik. Ezen, a kb. 2800 éves illusztráción az emberek hosszú nyelű kanalakkal öntözik a várból kidobált égő fáklyákat. Ktészibiosz és tanítványa, Hérón i. e. 250 körül megalkották az első tűzoltásra is alkalmas kéthengeres, szelepekkel ellátott nyomószivattyút. De ez az idő múlásával feledésbe merült. A 15. századtól úgynevezett vízipuskát, a 17. századtól úgynevezett gólyanyakú fecskendőt használtak.

1672-ben feltalálták a nyomótömlőt, és a fecskendők légkazánnal való ellátását, ezzel jelentős fejlődést érve el a tűzoltás terén.

1829-ben Amerikában elkészítették az első működőképes gőzfecskendőt, amely 170 gallon vizet 90 láb magasra tudott fellőni. Ettől kezdve hanyagolni kezdték a kézi működtetésű tűzoltási módszereket, és egyre jobban próbáltak a gépi meghajtásúakra átállni. Magyarországon ezzel a gőzfecskendővel legelőször 1873-ban, Pesten oltottak tüzet. A 20. század elején jelentek meg az első villamos-, és belső égésű motorral meghajtott fecskendők. Majd a bevált dugattyús rendszert felváltotta a a centrifugál-szivattyú, amelyet a mai, korszerű gépjárműfecskendőkön is alkalmaznak.

A második világháború után kezdték használni a porral, illetve habbal oltó fecskendőket.

címer.

A szervezett tűzoltás kezdetei Magyarországon

A szervezett tűzoltás elsőként 1835-ben Aradon, 1866-ban Sopronban, 1868-ban Esztergomban,1870-ben Pesten kezdődött meg. Az elsők közt alakultak meg Komárom, Székesfehérvár és Gyula egységei is. 1871-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, amelynek elnökévé gróf Széchenyi Ödönt választották.

A tűzoltók kötelezettségei

A tűzoltók elsődleges célja, hogy életeket mentsenek. De sok más, egy közösség életét javító, vagy épp megmentő szolgálatot is tesznek, mint például:

Vészhelyzeti egészségügyi szolgáltatások, mentők segítése

Veszélyes hulladékok kezelése

Felkutatás és megmentés

Katasztrófaelhárítás