Gróf Széchenyi Ödön - angliai tapasztalatai hatására - felismerte a tűzvédelem honi megszervezésének szükségességét és 1862-ben megkezdte a szervezést.
Széchenyi kezdetben az önkéntes tűzoltóság meghonosítása mellett foglalt állást és minden erejével az önkéntes tűzoltótestület megszervezésén fáradozott, ugyanakkor elfogadta, hogy a tűzoltó szertárnok és gépész kapjon fizetést, a gépek takarítására pedig hat szolgát fogadjanak fel. Az önkéntes egylet megalakulása után valóban fogadott fel szolgákat – akik egyenruhát is kaptak – a szerek és felszerelések takarítására, karbantartására.
Mivel azonban a nappali szolgálat ellátása nem volt biztosítva, a gróf belátta, hogy az önkéntes tűzoltóegylet egyedül nem lesz képes megfelelő és kifogástalan módon ellátni a tűzoltói szolgálatot, már 1869-ben javasolta a hivatásos városi tűzoltóság felállítását.
A tanács megértéssel fogadta előterjesztését, pártolóan vitte a közgyűlés elé és a annak hozzájárulásával megkezdhette a szervezést.
1870-ben - néhány nap eltéréssel - megalakult a budapesti önkéntes tűzoltótestület és a fővárosi hivatásos tűzoltóság. Időközben a soproni tűzoltók mozgalma, amit az országos tűzoltó szövetség létrehozására irányult Pestet is elérte. A mozgalmat gróf Széchenyi Ödön is felkarolta.
Így történt, hogy a soproniak beleegyezésével 1870. december 5-re Pestre hívták össze a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség alakuló közgyűlését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése