Tűzoltóság-Berendezések

A beépített tűzoltó berendezés olyan tűzvédelmi eszköz, mely a tűz helyszínén, az épület szerkezetébe beépítve végzi el a feladatát.

Előnye, hogy a teljes védett terület folyamatos felügyelet alatt áll, a rendelkezésre álló paraméterek alapján, objektíven értékeli az adatokat. A beépített berendezések teszik lehetővé a legkorábbi jelzés és beavatkozás lehetőségét, mely a legcélszerűbb és leghatékonyabb lehet, az emberi életek veszélyeztetése nélkül.

Hátránya a viszonylagos drágaság, folyamatosan ellenőrizni és karbantartani kell, felszerelése általában építészeti átalakítást igényel. 100%-os biztonságot nem nyújt, mivel a berendezések műszaki meghibásodása nem zárható ki.

Sprinkler

A sprinkler berendezés beépített, önműködő, vízzel oltó zuhanyberendezés, mely tűzjelzőként is funkcionál. A védett területen csőhálózatot építenek ki, melyen szórófejek vannak. A szórófejek készenléti állapotban le vannak zárva egy hőre oldódó elemmel. A vezetékrendszer nyomás alatt van. Tűz esetén a fejlődő hő kioldja a záróelemet és megnyílik a szelep. A nyomásesés riasztást ad.

A berendezés elemei a sprinklerközpont, a csőhálózat, a szórófej. A szórófej lövőkéből, az ezt lezáró, hő hatására nyitó elemből elemből és a szórótányérból áll.

A sprinkler berendezés kockázati osztályai - MSZ 9781:1987 (visszavonva 2008.09.01.) szerint:

K1: nem ipari rendeltetésű, kis kockázatú védett szakasz
K2: közepes kockázatú védett szakasz
K3: ipari rendeltetésű nagy kockázatú védett szakasz
K4: raktári rendeltetésű védett szakasz
A sprinkler berendezés fajlagos szórásfelülete (egy sprinklerrel legnagyobb hatásosan védhető felület) 9-21 négyzetméter, jellemző még a berendezéssel egy időben védhető legnagyobb felület, illetve az üzemeltethetőség időtartalma percben kifejezve.

A nedves rendszer csőhálózata nyomás alatti vízzel van feltöltve. Nagy hőingadozású építményeknél alkalmazzák a száraz rendszerű sprinkler berendezést, ilyenkor a szórófej nyitásakor a sűrített levegő távozik, és a nyomáscsökkentés elindítja a vízbetáplálást, majd az oltást.

Tűzoltó készülékek
A tűzoltó készülékekkel a készülékben lévő oltóanyagot a benne levő nyomás hatására irányíthatóan lehet a tűz fészkére kilövellni. Típusai: Vízzel, habbal, porral, szén-dioxiddal és halonnal oltó készülékek.

A tűzoltó készülékeken fel kell tüntetni azt, hogy még mekkora tűz oltására használható. Ennek a minősítésnek 3 kategóriája létezik, melyet az alábbi egységtüzekkel jellemeznek:

A: meghatározott méretű, darabszámú 10-15% nedvességtartalmú erdei fenyő hasábokból összerakott máglya tüzét kell eloltani
B: megadott méretű tálcatűz 1/3 rész vízrétege 2/3 rész benzin, amelyet a gyújtástól számított egy perces előégetés után kell eloltani
C: egy 33 kg-os propán-bután gázpalackra kötött meghatározott méretű cső végén kiáramló gáz meggyújtásával létrehozott tüzet kell eloltani
A tűzoltó készülékeken fel kell tüntetni a készülék megnevezését (töltet minősége és mennyisége), rajzos és szöveges kezelési utasítást, az oltható tűzosztályok jelképét, a veszélyekre történő figyelmeztetést.

Tűzoltó készülékek elhelyezéséről az Országos tűzvédelmi szabályzat (a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet) rendelkezik.

Szén-dioxid
A szén-dioxiddal oltó berendezés előnye, hogy a szén-dioxid olcsó, jó elektromos szigetelő és nem okoz maradandó szennyeződést. Hátránya, hogy az oltáshoz nagy mennyiség kell és statikus feltöltődési hajlama miatt robbanásveszélyes légtérben nem alkalmazható.

A nagynyomású szén-dioxid-oltóberendezés a jelző és indító berendezésekből, a csővezetékekből, a szerelvényekből és fúvókákból, illetve az oltóközpontból állnak. Az oltóközpontban helyezik el a szén-dioxid-palackokat.

Halon

A halonnaloltó berendezésnél tűzjelzés esetén a vezérlőegység egy robbanó patron elsütésével indítja a halontartályt, mely 8-10 másodperc alatt kiürül.

A rendszer részei a tűzjelző hálózat, a vezérlő egység és a halontartályok a csővezetékekkel és fúvókákkal.

Kismotorfecskendő
A kismotorfecskendő oltóvíz szállítására szolgáló eszköz. Részei a hordozható állvány, a motor az indító-, gyújtó- és hűtőrendszerével, üzemanyag tartályával, illetve a szivattyú az ellenőrző műszerekkel, csatlakozó csonkokkal, légtelenítővel.

Tűzoltó gépjárművek
Searchtool right.svg Bővebben: Tűzoltóautó
A tűzoltó gépjárművek olyan eszközök, melyekkel tűz és kár esetén a lehető leggyorsabban a helyszínre vonulhat a tűzoltóság, és a járműveken szállított oltóanyaggal és felszerelésekkel hatékonyan beavatkozhat.

A gépjárművek fő része a gépjárműfecskendő, mellyel az oltás történik. Ezekkel 3 alapművelet végezhető el:

vízüzem tartályról, felszívással, táplálással
habüzem tartályról, felszívással, táplálással
tartálytöltés külső csonkon vagy szivattyún keresztül
A gépjárműfecskendőket 4 kategóriába sorolhatjuk az oltás intenzitása szerint:

könnyű: legalább 2 vízsugár vagy 1 habsugár
közepes: 2 alapvezeték, valamint 4 vízsugár vagy 2 habsugár
nehéz: 4 alapvezeték, valamint 8 vízsugár vagy 4 habsugár
félnehéz: a középkategóriának megfelelő szivattyú teljesítménnyel, de növelt víztartály térfogattal
A habbal oltó gépjármű a tartályában csak habképző anyagot szállít. Az oldat előállításához szükséges vizet az oltás helyszínén kell biztosítani.

A porral oltó gépjárművek oltási távolsága pisztollyal 4-5 méter, ágyúval 30-50 méter.

Tűzoltóság-Megalakulás

Gróf Széchenyi Ödön - angliai tapasztalatai hatására - felismerte a tűzvédelem honi megszervezésének szükségességét és 1862-ben megkezdte a szervezést.
 Széchenyi kezdetben az önkéntes tűzoltóság meghonosítása mellett foglalt állást és minden erejével az önkéntes tűzoltótestület megszervezésén fáradozott, ugyanakkor elfogadta, hogy a tűzoltó szertárnok és gépész kapjon fizetést, a gépek takarítására pedig hat szolgát fogadjanak fel. Az önkéntes egylet megalakulása után valóban fogadott fel szolgákat – akik egyenruhát is kaptak – a szerek és felszerelések takarítására, karbantartására.
Mivel azonban a nappali szolgálat ellátása nem volt biztosítva, a gróf belátta, hogy az önkéntes tűzoltóegylet egyedül nem lesz képes megfelelő és kifogástalan módon ellátni a tűzoltói szolgálatot, már 1869-ben javasolta a hivatásos városi tűzoltóság felállítását.
 A tanács megértéssel fogadta előterjesztését, pártolóan vitte a közgyűlés elé és a annak hozzájárulásával megkezdhette a szervezést.
1870-ben - néhány nap eltéréssel - megalakult a budapesti önkéntes tűzoltótestület és a fővárosi hivatásos tűzoltóság. Időközben a soproni tűzoltók mozgalma, amit az országos tűzoltó szövetség létrehozására irányult Pestet is elérte. A mozgalmat gróf Széchenyi Ödön is felkarolta.
 Így történt, hogy a soproniak beleegyezésével 1870. december 5-re Pestre hívták össze a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség alakuló közgyűlését.

Tűzoltóság-Katasztrófavédelem

A katasztrófavédelem szervei
Országos szerv: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Területi szerv: Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok
Helyi szerv: Katasztrófavédelmi Kirendeltségek (a Katasztrófavédelmi Kirendeltségeknek vannak Hatósági Osztályaik, valamint Hivatásos Tűzoltóparancsnokságaik.)
A Hivatásos Tűzoltóparancsnokságok rendelkeznek, illetve rendelkezhetnek katasztrófavédelmi őrsökkel. A katasztrófavédelmi őrs a Hivatásos Tűzoltóparancsnokság elsődleges tűzoltási és műszaki mentés, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége.

A katasztrófavédelem szakterületei
Tűzoltósági szakterület
Ez a fő szakterület, amely két részre bontható. A beavatkozó állományra, mely ellátja a tűzoltás és kárelhárítás feladatait. Tűzvédelmi szabálytalanság esetén helyszíni bírságot alkalmazhat, vagy feljelentést tehet a katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályán. A hatósági osztály feladatai közé tartoznak tűzvédelmi hatósági jogkörben különféle engedélyezési eljárások lebonyolítása, tűzvédelmi hatósági ellenőrzések végrehajtásai, szabálytalanságok felderítése, stb. A hatósági osztály a tűzoltósági (tűzvédelmi), polgári védelmi, valamint iparbiztonsági szakterületen is gyakorolja a hatósági jogköreit: előír, engedélyez, tilt, korlátoz, ellenőriz és szankciókat alkalmaz.

Hivatásos Állami Tűzoltó-parancsnokság
Önkormányzati Tűzoltóság
Létesítményi Tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság.
Önkéntes Tűzoltó Egyesület:
Polgári Védelmi szakterület
Alapvető feladata az emberi élet megóvása, ezáltal a lakosságvédelem. Feladata egyfelől a természeti, illetve civilizációs tényezők hatására kialakulható veszélyhelyzetek felszámolására rendelt, vagy az abban közreműködő szervek, szervezetek ilyen jellegű tevékenysége segítésében és koordinálásában való részvétel, másfelől az ezen események megelőzése területén, valamint az eredeti helyzet visszaállítását célzó felkészítési, lakosságvédelmi, szervezési, tervezési, hatósági, ellenőrzési területen jelentkező feladatok végzése.

Iparbiztonsági szakterület
A kritikus infrastruktúra védelme. Legfontosabb feladatuk az ipari baleset-megelőzés. E szakterület tűzoltói nagy hangsúlyt fektetnek az ellenőrzésekre. Veszélyes létesítményeket ellenőriznek, hogy megfelelnek-e a jogszabályban rögzített kritériumoknak, szabályos-e az ott felhasznált anyag tárolása, felhasználása.

Mindhárom szakterület hatósági jogkörrel rendelkezik.

Ellenőrzési és hatósági jogkörök
A Katasztrófavédelem szervei jogosultak közúti, vasúti, vízi, légi ellenőrzést végezni, a veszélyes anyagok szállításának ellenőrzése miatt. A katasztrófavédelem akár társszervekkel (rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság, stb.), akár társszervek nélkül önállóan is intézkedhet. Az intézkedéseket végző szakemberek (tűzoltók), igazoltatási jogkörrel is rendelkeznek és természetesen hivatalos személynek minősülnek.

A katasztrófavédelem úgynevezett supervisori jogkörrel rendelkezik, amelynek során a szervezet a többi közreműködő hatóság munkáját koordinálja azok akciói során.

Jelmondat és azonosító
A katasztrófavédelem jelmondata: „Magyarország szolgálatában a biztonságért!” (2013-ig: „Készen a bajban!”)

Katasztrófavédelmi szolgálati azonosító: jelvény

A katasztrófavédelmi szolgálati igazolvány: Szolgálati igazolvány


Rendfokozatok:
Tiszthelyettesek
őrmester
törzsőrmester
főtörzsőrmester
Zászlósok
zászlós
törzszászlós
főtörzszászlós
Tisztek
hadnagy
főhadnagy
százados
Főtisztek
őrnagy
alezredes
ezredes
Tábornokok
dandártábornok
vezérőrnagy
altábornagy

Tűzoltóság-Előzmények

Korábban a tűzoltóság és a polgári védelem két teljesen külön szervezet volt,
 2000. január 1-jétől az országos és megyei szinteken következett be az integráció, a helyi szinteken továbbra is egymástól különálló szervek voltak.
A helyi tűzoltóságok önkormányzati kézben működtek 1995-től, 2012.január 1-ig. Ezalatt az idő alatt a tűzoltóságok nagy technikai fejlesztéseken mentek keresztül, melyet nagy részben az önkormányzatoknak köszönhettek.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (HÖT-ök) a rendvédelmi szervek közé voltak sorolva, de többnyire már csak névlegesen.
2006-ban, a második Gyurcsány-kormány alatt a Belügyminisztérium megszűnését követően az ÖTM-hez (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) kerültek a tűzoltóságok, míg az addigi BM rendvédelmi szervek az IRM-hez (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium), ezzel teljesen leválasztva a tűzoltóságot a többi hivatásos rendvédelmi szervtől.

A 2010-es kormányváltást követően a kormányzat visszaállította a Belügyminisztériumot, s ide visszahelyezett minden rendvédelmi szervet, köztük a tűzoltóságokat is.
 2012. január 1-jén a katasztrófavédelemnél teljes egészében megtörtént az integráció. Ennek eredményeként a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (HÖT-ök) megszűntek létezni. Helyettük hivatásos tűzoltó-parancsnokságok jöttek létre (HTP-k), melyek a katasztrófavédelem helyi szerveként működnek tovább; valamint létrejöttek az Önkormányzati Tűzoltóságok is, amelyek nem hivatásos, hanem civil munkavállalókból állnak, és nem képezik részét a katasztrófavédelemnek (ÖTP).

Tűzoltóság-Tűzoltóautó

A tűzoltóautó tűzoltók, és a tűzoltók által végzett munkákhoz használatos eszközök, anyagok szállítására használt jármű. Ismert még tűzoltókocsi, tűzoltó szerkocsi, tűzoltó szer, szerkocsi, szer néven.
A magyar tűzoltóság berkein belül a tűzoltóautók két nagy csoportba vannak besorolva: gépjárműfecskendők, és különleges szerek.


Gépjárműfecskendő
A tűzoltóautók szirénája rendkívül hangos: felhívja a veszélyre az embereket, és figyelmeztet, hogy jön az autó. A sziréna nagyon hosszú hangja arra figyelmeztet, hogy a lakosság hagyja el a lakókörnyezetét. A rövid, egyszeri hang a füstgáz jelenlétére, és az ablakok, ajtók bezárására hívja fel a figyelmet.

Gépjárműfecskendők[szerkesztés]
A gépjárműfecskendő talán a legfontosabb eszköznek tekinthető, mivel ezzel tudnak a tűzoltók azonnal kivonulni az esetekhez. A gépjárműfecskendő (röviden: fecskendő) rendelkezik mindazon felszereléssel, melyek a következő feladatokhoz használatosak:

tűzoltás (tömlő, sugárcső, kézi tűzoltókészülék…)
műszaki mentés (hidraulikus feszítő-vágó, balta, motoros láncfűrész…)
magasból, mélyből mentés (mászóeszközök, mentőkötél, létra…)
Ezek a gépjárművek különböző mennyiségű tűzoltó anyagokkal is rendelkeznek: vízzel és habképző anyaggal, továbbá a felszereléseik között szereplő kézi tűzoltókészülékekben lévő hab, por, széndioxid oltóanyaggal. Fontos itt megjegyezni, hogy a médiában sokszor keverik a járműre utaló fecskendő kifejezést a tűzoltásra használt vízsugarat létrehozó eszköz nevével, ami valójában a sugárcső.

Különleges szerek[szerkesztés]
A különleges szerek csoportjába minden más autó beletartozik. Ezek a következők:

Habbaloltó gépjármű: csak habképző anyag és a habsugarak kiépítéséhez szükséges felszerelések (tömlők, habsugárcsövek, osztók…) vannak rajta, a hab létrehozásához szükséges vizet más autókról (gépjárműfecskendő vagy vízszállító) kapja, illetve szivattyújával szívja fel (tóból, folyóból, tűzivíz tározó medencéből).
Porraloltó szer
Magasból mentő szer
Műszaki mentő szer
Vízszállító
Autódaru
Erdőtüzes szer
Konténerszállító (vegyi balesetelhárító, műszaki mentő, irányítási pont konténerekkel)
Roham szer
Katasztrófavédelmi Mobil Laboratórium (KML)
Rohamcsónak
Légzőbázis
Mentőpárna
Olajbaleseti szer
Búvár szer
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Képek, videók tűzoltóautókról és egyéb kéklámpásokról

Tűzoltóság-Története

A tűzoltás legrégebbi ismert ábrázolása a Ninive melletti Nimrudból származik. Ezen, a kb. 2800 éves illusztráción az emberek hosszú nyelű kanalakkal öntözik a várból kidobált égő fáklyákat. Ktészibiosz és tanítványa, Hérón i. e. 250 körül megalkották az első tűzoltásra is alkalmas kéthengeres, szelepekkel ellátott nyomószivattyút. De ez az idő múlásával feledésbe merült. A 15. századtól úgynevezett vízipuskát, a 17. századtól úgynevezett gólyanyakú fecskendőt használtak.

1672-ben feltalálták a nyomótömlőt, és a fecskendők légkazánnal való ellátását, ezzel jelentős fejlődést érve el a tűzoltás terén.

1829-ben Amerikában elkészítették az első működőképes gőzfecskendőt, amely 170 gallon vizet 90 láb magasra tudott fellőni. Ettől kezdve hanyagolni kezdték a kézi működtetésű tűzoltási módszereket, és egyre jobban próbáltak a gépi meghajtásúakra átállni. Magyarországon ezzel a gőzfecskendővel legelőször 1873-ban, Pesten oltottak tüzet. A 20. század elején jelentek meg az első villamos-, és belső égésű motorral meghajtott fecskendők. Majd a bevált dugattyús rendszert felváltotta a a centrifugál-szivattyú, amelyet a mai, korszerű gépjárműfecskendőkön is alkalmaznak.

A második világháború után kezdték használni a porral, illetve habbal oltó fecskendőket.

címer.

A szervezett tűzoltás kezdetei Magyarországon

A szervezett tűzoltás elsőként 1835-ben Aradon, 1866-ban Sopronban, 1868-ban Esztergomban,1870-ben Pesten kezdődött meg. Az elsők közt alakultak meg Komárom, Székesfehérvár és Gyula egységei is. 1871-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, amelynek elnökévé gróf Széchenyi Ödönt választották.

A tűzoltók kötelezettségei

A tűzoltók elsődleges célja, hogy életeket mentsenek. De sok más, egy közösség életét javító, vagy épp megmentő szolgálatot is tesznek, mint például:

Vészhelyzeti egészségügyi szolgáltatások, mentők segítése

Veszélyes hulladékok kezelése

Felkutatás és megmentés

Katasztrófaelhárítás

Mentőszolgálat-Mit tehet a mentő érkezéséig?

Első intézkedések:

Alapszabály, hogy a sérültet nem szabad mozgatni, illetve csak a feltétlenül szükséges mértékben. Ám ha veszélyzónában (például egy forgalmas út közepén) találunk rá, ki kell hoznunk onnan. Erre a Rautek-féle műfogást alkalmazhatjuk:
Álljunk szorosan az illető mögé.
Két kézzel fogjuk át a válla alatt úgy, hogy a nyakát és a fejét is meg tudjuk támasztani
Lendülettel helyezzük a sérültet ülő helyzetbe, és támasszuk meg mindkét térdünkkel.
Fogjuk át a hóna alatt, egyik alkarját fordítsuk kicsit keresztbe a mellkasánál, és fogjunk rá mindkét kezünkkel.
Könnyedén támasszuk meg a térde alatt, és lendülettel húzzuk a combunkra.
Óvatosan induljunk el hátrafelé, és fektessük a beteget biztos helyre, ha lehet, egy takaróra.


Földön fekvő sérült:

Menjünk oda a beteghez, és ellenőrizzük, hogy eszméleténél van-e illetve hogy él-e.
Vizsgáljuk meg, hogy reagál-e a külvilág ingereire: magához tér-e, ha megszólítjuk, megrázzuk a vállát, megpaskoljuk az arcát?
Ha nem, azt kell ellenőriznünk, hogy van-e légzés. Guggoljunk a beteg mellé, és két kezünkkel szegjük hátra a fejét. Fülünket hajtsuk a sérült arcához, így hármas észleléssel ellenőrizhetjük, hogy lélegzik-e: láthatjuk, hogy emelkedik-süllyed-e a mellkasa, hallhatjuk, hogy jár-e a levegő, arcunkon pedig érezhetjük a levegő mozgását. 10 másodperc alatt megbizonyosodhatunk arról, hogy a beteg lélegzik-e.


Mit tegyünk, ha van légzés:

Ha van légzés
Eszméletlen állapotban a legfontosabb veszélyt a hányadék vagy a nyelv hátracsúszása által okozott fulladás jelenti. Ha meggyőződtünk arról, hogy a beteg kielégítően lélegzik, lehetőség szerint fektessük stabil oldalfekvésbe a következő módon:
A beteg feküdjön a hátán. A hozzánk közelebb eső kart hajlítsuk be derékszögben úgy, hogy a keze felfelé mutasson.
A másik kart fektessük keresztbe a beteg mellkasán, kézfeje simuljon a hozzánk közelebb eső arcfélhez.
A sérült távolabbi lábát hajlítsuk be, majd húzzuk magunk felé, hogy át tudjuk fordítani az oldalára.
Hogy a légutak szabadon maradjanak, billentsük hátra a fejet. Stabilizáljuk ezt a helyzetet az arc alá igazított kézzel
A sérültet ezután sem szabad magára hagyni, továbbra is figyeljük, hogy lélegzik-e!


Mit tegyünk, ha nincs légzés:

Ha nincs légzés
A sérültet a lehető leggyorsabban újra kell éleszteni! Már néhány perces oxigénhiány is agysejtelhalást okoz! Térdeljünk a beteg oldalához, tegyük szabaddá a légutakat. Az újraélesztés két elemből áll:

• A vérkeringés fenntartásához mellkaskompreszsziót kell végeznünk. A megfelelő technikát érdemes tanfolyamon elsajátítani. A beteg feküdjön kemény talajon! Helyezzük egyik kezünket a beteg mellkasának közepére, másik kezünket pedig  fölé. Nyújtott, merőleges  karral és egyenes háttal nyomjuk be a mellkast 3-5 centiméter mélységben, majd engedjük fel teljes egészében. Percenként 60-80 lenyomást végezzünk. 30 kompresszió után 2 befúvást kell végeznünk.

• Szegjük hátra a beteg fejét, hogy egyenes út vezessen a tüdőbe. Vegyünk egy normális lélegzetet, és fújjuk egyenletesen a szájba vagy az orrba.
Szájból szájba: a homlokon fekvő kéz mutató- és hüvelykujjával fogjuk be a beteg orrát. Tegyük szánkat az illető kissé nyitott szájára. Fújjuk be a levegőt.
Szájból orrba: egyik hüvelykujjunkkal szárjuk össze a szájat, hogy a levegő ne tudjon ott távozni. Helyezzük szánkat a sérült orra köré. Fújjuk be a levegőt.

Folytassuk az újraélesztést 30:2 arányban addig,amíg a mentő megérkezik!




Vérzés:

Jó, ha tudjuk, mihez kezdjünk erős vérzés esetén, hiszen a háztartási balesetek is gyakran okoznak vérző sebeket. A vérzés akár olyan súlyos is lehet, hogy rövid időn belül halált okozhat.
Tartsunk be néhány egyszerű szabályt!
A beteget ültessük vagy fektessük le!
Emeljük magasra a vérző testrészt!
Gyakoroljunk közvetlen nyomást a sebre. Ha van, használjunk steril gézt, de megteszi a tiszta textília (például egy törülköző) is! Tartsuk a sebre nyomva!
Ha lehetséges, készítsünk nyomókötést!




Szívinfarktus és szélütés:

Ha szívinfarktus vagy szélütés jeleit észleljük, azonnal riasszuk a mentőket! A betegnek minél előbb orvosi ellátást kell kapnia. A várakozás ideje alatt ellenőrizzük a sérült állapotát, légzését és keringését: ha szükséges, alkalmazzunk újraélesztést!
• A szívinfarktus főbb tünetei: erős mellkasi fájdalom, verejtékezés, nehézlégzés, halálfélelem.
• A szélütés főbb tünetei: bénulás, beszéd zavar, fejfájás.



Sokk:

A komoly vérveszteség vagy a súlyos sérülés keringési sokkot okozhat, ami életveszélyes állapot. A veszélyre sápadtság, hideg verejtékezés, gyengeség, gyors pulzus, és csökkenő vérnyomás figyelmeztethet. Ha fennáll a sokkveszély, tegyük a következőket:
• Ha vérzés áll fenn, azonnal csillapítsuk!
• Helyezzük a sérültet sokk-pozícióba: fektessük hanyatt, és emeljük magasra (20-30 centiméterrel feljebb) a lábait! Ez segíti a vér visszaáramlását a szív felé.
• Takarjuk be a sérültet!
• Folyamatosan ellenőrizzük a légzést!



Csonttörés:

Akkor merül fel a csonttörés gyanúja, ha az alábbi 5 tünet közül legalább 2 észlelhető:
• fájdalom
• duzzanat
• működészavar (például az illető nem tud lábra állni, nem tudja behajlítani a könyökét)
• deformitás, alakváltozás
• krepitáció, azaz a csont recsegésének jellegzetes hangja
Teljes bizonyosságot természetesen csak a röntgenvizsgálat ad, de mindig a súlyosabbat kell feltételeznünk. Csonttörés gyanúja esetén alapszabály, hogy a sérült testrészt nem szabad mozgatni, különösen, ha feltételezhető, hogy a gerinc is megsérült! A törött testrészt abban a helyzetben kell megtartanunk, ahogyan találtuk, ráadásul az adott csontot a két szomszédos ízülettel is rögzíteni kell, tehát például a lábszárat a bokával és a térddel. Ez nem is olyan egyszerű feladat, a mentők speciális eszközöket – többek között felfújható síneket – használnak erre.

Addig is, amíg a mentők kiérkeznek, igyekezzünk például táskákkal kitámasztani az adott testrészt, vagy egy kendővel rögzíteni az alkart.



Mérgezés:

Azonnal hívjuk a mentőket, közben ellenőrizzük a beteg állapotát, légzését és vérkeringését! Ha eszméletlen, fektessük stabil oldalfekvésbe, ha szükséges, kezdjünk újraélesztést.




Égési sérülés:

Nagyon veszélyes lehet, mert nem csupán az adott, láthatóan sérült bőrfelületet érinti, hanem az alatta lévő szöveteket, sokszor az egész szervezetet is. Az égés okozta károsodás ráadásul a beteg általános állapotától is függ: idősek vagy kisgyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve.
A legfontosabb dolog, amit tehetünk, a hűtés. Ezt folyó hideg vízzel végezzük, legalább 15 percig, hogy a mély szöveti rétegekből is ki tudjuk vonni a hőt. Pár perc után ez fájdalommal járhat, de ne hagyjuk abba.
Ezután tegyünk a sebre laza, steril fedőkötést, és menjünk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt.
A népi gyógymódok (például a tejföl) alkalmazását nem javasoljuk! Mikroszkóppal nézve látnánk, hogy az égési sérülés sebfelülettel jár, amely elfertőződhet!



Fulladásveszély:

Ha idegentest (pl. ételdarab) zárja el a légutakat, a beteg hirtelen fuldokolni kezd, élete az azonnali elsősegélynyújtás sikerén múlhat. Ha a beteg saját erőből nem tudta felköhögni a légzési akadályt okozó tárgyat, és a teli tenyérrel a lapockák közé mért ütések sem segítenek, akkor alkalmazzuk a Heimlich műfogást, és azonnal hívjunk mentőt.
Álljunk az illető háta mögé, és öleljük át a hasát a rekeszizma környékén! (Egyik kezünket szorítsuk ökölbe, másik kezünkkel fogjunk rá.)
Gyors, erőteljes mozdulattal rántsuk fel a kezünket: ezzel egy nagy levegőlöketet indítunk el, ami segíthet az idegen test eltávolításában.
Ha gyerek nyelt félre, fektessük hasra a térdünkön úgy, hogy kissé lógjon a feje. Ezután ütögessük meg tenyérrel a hátát!



Vegyszer okozta marási sérülés:

Ha sav vagy lúg roncsolta a bőrt és a szöveteket, a következőképpen járjunk el:
Távolítsuk el a vegyszerrel szennyezett ruházatot.
Öblítsük le a sebet folyó víz alatt. (ne engedjük a seb felől az egészséges bőrre folyni!)
Kössük be a sebet steril kötszerrel.

Mentőszolgálat-"Életünk a mentés"

„Hivatás”
Nem csak fizikai terhelést, éjszakai ügyeletet, hanem roncsba szorult sérült ellátását, szülés levezetését, újraélesztést, és az ezzel járó óriási lelki terhet is jelent a mentőmunka. Csak szívvel, lélekkel, és némi megszállottsággal lehet ilyesmire vállalkozni. Számunkra a hivatásunk az életünk.
"Bajtárs"
"Bajtárs" - Orovecz Béla, a mentőszolgálat 1945 utáni újjászervezője, az Országos Mentőszolgálat alapító főigazgatója óta valljuk: társai vagyunk egymásnak a közös segítő munkában és társai a bajban levőknek.
 „Hősök”
"Sokak életéhez van közünk. Némelyekéhez kevesebb, némelyekéhez nagyon is sok.
De nem fogják tudni a nevünket. Azt sem, hogy mit tettünk értük.
A mi munkák rejtett és névtelen."
                                                                                               Dr. Felkai Tamás - mentőorvos

Mentőszolgálat- Ki és Mikor hívhat mentőt?

Ki és mikor hívhat mentőt?
Mentés szükségessége esetén bárki - állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül - hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén.
Milyen esetekben hívhatunk mentőt mentés céljából?
Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:
ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;
megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);
ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.
A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 104
1999-től egységes sürgősségi hívószám bevezetésére kerül sor Magyarország területén is (112). Ezt elsősorban akkor hívjuk, ha egyidejűleg a mentőkre és/vagy a tűzoltókra és/vagy a rendőrségre is szükség van.

Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:

1. Hol történt az eset?
Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útbaigazító segítségről.

2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz.
Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudjuk hívni. Ne felejtse el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül!

3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt?
Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség.
A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet.

4. Adjon át minden egyéb információt (pl. több sérült van, tűzoltókra is szükség van, stb.), amely fontos lehet.
5. Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig.

Ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.
Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.
(Az Országos Mentőszolgálat hivatalos ajánlása)

Mentőszolgálat-Hogy hívjunk metőt?

Hogyan hívhat mentőt? Ingyenes telefonszám: 104

Ön hogyan segíthet?
A mentők hívószáma Magyarország egész területén a 104, mely bármikor, bárhonnan, díjmentesen hívható. Fontos, hogy mentőhívás előtt tájékozódjon, tisztázza, hogy mekkora a baj, milyen ellátásra van szükség.
Életveszély (eszméletlenség, súlyos sérülés, hirtelen légzészavar, stb.) esetén ne késlekedjen, - néhány perc tanácstalanság is súlyos következményekkel járhat, - azonnal hívja a mentőket!
Ahhoz, hogy a mentők a lehető legfelkészültebben érkezhessenek a helyszínre, a következő információkat kell megadnia a mentésirányítónak:

1. Hol történt az eset?
Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útbaigazító segítségről.

2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz. 
Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudjuk hívni. Ne felejtse el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül!

3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt?
Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség.
A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet.

4. Adjon át minden egyéb információt (pl. több sérült van, tűzoltókra is szükség van, stb.), amely fontos lehet.

5. Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig.
Ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.
Ha nem mentést igénylő megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.

Mentőszolgálat-Interjú

                                 Interjú

Az éves munka kiegészítéseképp felkerestem a Szolnoki mentőállomást, és feltettem pár kérdést egy mentősnek. Ezt fogom most bemutatni.

Neve: Turi Veronika. Mentőstiszt


K:Mióta dolgozik?
V:5 éve.

K:Miért választotta ezt a munkát?
V:"Azt tudtam hogy én nem az élet habos-babos dolgaival akarok szembesülni,hanem a kőkemény valósággal,és szeretnék kicsit gyógyír lenni a fájdalomra,és a szenvedést enyhíteni.És azt is tudtam hogy oda szeretnék menni ahonnan mások elmennek."

K:Mi ebben a munkában a legnehezebb?
V:"Elengedni rögtön. Mert nem vihetjük magunkkal a következő beteghez,illetve haza.Illetve a helyszíni döntés. Vannak esetek amik nem viselik meg az embert, egy laikust igen, de mi már megszoktuk. Vannak nagyon nehéz döntések,és hogy ez biztos jó döntés volt e, és néha szembesülünk azzal hogy végesek a határaink.

K:Mi ebben a legjobb, a hálás rész?
V:"Az nem túl sokszor van. A legjobb az amikor érzed hogy, IGEN szükség volt rád,úgy mész haza hogy ma mentettem, ha én nem lettem volna..., ehhez most én kellettem, és helyt álltam.

K:Milyen képességek kellenek hozzá?
V:"Elhivatottság. Mindenkinek van egy tálantuma, amire született, illetve bátorság, döntéskészség, bátorság alatt azt értem hogy nem félünk, hanem ez alatt is azt tesszük amit kell.Folyamatos fejlődésben való elköteleződés."

K:Egy kezdőnek mit tanácsolna?
V:"Higgyen magában,és mindig alázattal mennyen ki minden beteghez, alázat a beteg és a szaktudás irányába."

K: Mit gondol, miként vélekednek az emberek a munkájáról?
V:"Borzasztóan. Most egy hónapra beültem a telefonhoz, és mint egy kiszolgáló személyzet, taxinak néznek minket. Minősíthetetlen ahogy beszélnek velünk, ez ráfogják, hogy stresszben vannak. Nagyon kicsi az a réteg akik úgy viszonyulnak, vagy szólnak hozzánk hogy az jó. A betegek a mentőstől várják az azonnali varázslatot. Nagyon sok minden otthon is megoldható, a beteg saját magáért felelős, és itt gondolok a krónikus betegségekre, amikor nem mentő kell hanem csillapítani kell annak a gyereknek a lázát. Az életmentésre való autót nagyon sokszor lefoglalják. Ahogy velünk bánnak, az teszi még nehézzé ezt a munkát,  az erkölcsi megbecsülés hiányát nap mint nap tapasztaljuk."

K:Ha ünnep alatt riasztják, hogy viseli önt vagy a családját?
V:"Mi szolgálatokban vagyunk, reggel 7-től este 7-ig. Vagy este 7-től reggel 7-ig. Családi ünnep alatt én nem vagyok otthon hanem itt vagyok. Így én reggel elköszönök a családtól, és este kapnak vissza.Az én csalásom jól viseli. De egyébként sok válás van, az egészségi dolgozók körében, éppen ezért mert műszakból-műszakba. Feleség otthon marad... hosszú távon rosszul."

K:Egy nehéz nap után hogy hozza magát újra formába?
V: "Kibeszéléssel, az én stratégiám hogy  kibeszélem magamból, vagy kimozgom magambol: gyalog megyek haza, kiszellőztetem a fejemből.Én más megoldáshoz nem nyúlok. Vannak akik alkohollal próbálják meg."

K:Érezte e már hogy abbahagyja a mentőzést?
V:"igen"

K:Később értesül e a kórházba bevitt beteg állapotáról?
V:"Nagyon ritkán, van hogy utána kérdezünk."

K:Ismeretlen,sötét,sáros utakon hogy találják meg a beteget?
V:"Keressük, házszámot sokszor keresünk, de ha kint vagyunk a pusztaságnak akkor is a bejelentés alapján megtaláljuk, vagy a bejelentő kijön elénk egy darabon és elkísér.Sokszor sokat keresünk, de eddig még mindenkit megtaláltunk."

K:Ha viszik a beteget a kórházba, ott már felkészülten várják?
V:"Abban az esetben, hogy ha sürgős, de ha stabil akkor nyugodtan lehet vinni a kórházba."

K:Van e olyan nap amikor nem kell menni beteghez?
V:"Itt Szolnokon (mert eddig vidéken dolgoztam)2 év alatt kétszer volt hogy nem kellett menni sehova, egész éjszaka pihentünk."

K:Ha megérkeznek egy beteghez a hozzátartozók mit szólnak?
V: "van hogy nekünk támadnak, van hogy segítőkészek, van hogy akadályozzák az ellátást. Van hogy megfenyegetnek és rendőrt kell hívni.Van amikor segítenek, hozzák-viszik, ahol nehéz kihozni, kocsit kerítenek, mert a mi mentő autónk csak 2 kerék maghajtású."

K:Ha egy részeg beteg részeg társa feljelenti a mentőst akkor ki védi meg önöket?
V: Minden kivonulás figyelemmel van kísérve, az autó is. A hangot is rögzítik, így van bizonyíték."

K:Ha nyerne a lottón, folytatná a munkáját?
V: Nem. De lehet hogy csökkentenék kicsit az óraszámon.Lenne időm kipihenni magam."

Mentőszolgálat- Mentőautók (képek)

Egy jó pár éve így néztek ki, de aztán körülbelül két éve jöttek :   

Ezek az újabbak is.

 De persze elég gyakran látni a régebbieket is.

Külföldi országokban viszont sokkal változatosabbak is vannak, például ez a kettő:

Mesékben is sokszor feltűnnek: például ez itt:

Május 10. A mentők napja. érdekességek

Szolnokon.

Hogyan hívhat mentőt? 104

Hogyan segíthet?

A mentők hívószáma Magyarország egész területén a 104, mely bármikor, bárhonnan, díjmentesen hívható. Fontos, hogy mentőhívás előtt tájékozódjon, tisztázza, hogy mekkora a baj, milyen ellátásra van szükség.

Életveszély (eszméletlenség, súlyos sérülés, hirtelen légzészavar, stb.) esetén ne késlekedjen, - néhány perc tanácstalanság is súlyos következményekkel járhat, - azonnal hívja a mentőket!

Ahhoz, hogy a mentők a lehető legfelkészültebben érkezhessenek a helyszínre, a következő információkat kell megadnia a mentésirányítónak:

1. Hol történt az eset?

Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útbaigazító segítségről.

2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz. 

Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudjuk hívni. Ne felejtse el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül!

3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt?

Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség.

A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet.

4. Adjon át minden egyéb információt (pl. több sérült van, tűzoltókra is szükség van, stb.), amely fontos lehet.

5. Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig. 

Ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.

Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.

forrás: www.mentok.hu

Mentőszolgálat- híres alakok

• Flór Ferenc volt a magyar elsősegélynyújtás egyik úttörője.
•  1835-ös a „Tetszhóltak Felélesztésökről szóló Tanítás” című könyvében felállította az újraélesztés teendőinek sorrendjét, jelentőséget tulajdonítva az átjárható légutak biztosításának, a befúvásos lélegeztetésnek és a mellkasnyomásoknak. Ajánlotta a légutak leszívását, a gégemetszést, az intubációt(az elaltatott személy légcsövén levezetett cső, ami oxigénnel látja el a beteget). Követelte mentőegyesületek felállítását, szervezési tervet dolgozott ki, megadta a mentőláda, a mentőállomások felszerelésének leltárát.

• A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) 1887-ben, dr. Kresz Géza vezetésével kezdte meg működését, és a nap vagy éj bármely órájában bárkinek minden díj nélkül nyújtott segítséget.

1926-ban, a BÖME mintájára alakult meg helyi mentőegyletek összefogásával a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME). A 2.VH.után, 1948. május 10-én a Népjóléti Minisztérium állami tevékenységgé tette a mentést, és államosítással létrehozta az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ), aminek alapítója és első főigazgatója dr. Orovecz Béla, a BÖME orvosa lett.

• Dr. Gábor Aurél (Sopron, 1923. augusztus 10. – Ács, 1976. március 8.)  volt a magyar mentés történetének egyik legmeghatározóbb alakja. A debreceni tudományegyetemen szerzett orvosi oklevele, szakképesítést pedig 1948–51-ben a Koltói Anna Kórház belgyógyászati osztályán (később III. sz. Belgyógyászati Klinika). 1951–55-ben Dunaújváros kórházában és rendelőintézetében tevékenykedett, 1954-től mentőorvosként is. A dunaújvárosi rendelőintézet falát díszítő reliefen róla mintázták az orvos modelljét. 1955–1976 között Budapesten az Országos Mentőszolgálatnál dolgozott: 1956–1968 között a Mentőkórház belosztályán és a rohamkocsin, 1968-tól 1976-ig tudományos főmunkatársként az Országos Mentőszolgálat Főigazgatóságán. Számos külföldi tanulmányúton vett részt. 1976-ban egy pozsonyi kongresszusról hazatérőben autóbaleset áldozata lett. A sürgősségi betegellátás hazai tudományos megalapozása, az oxyológia fogalmának megalkotása és annak sürgősségi orvostanként való értelmezése az ő munkája. Magyarországon elsőként foglalkozott időmenedzsmenttel és progresszív betegellátással. Továbbképzéseken, majd az egyetemeken is oktatta ezeket a fogalmakat. Részt vett annak képzési és továbbképzési rendszernek a kidolgozásában, mely azt célozta meg, hogy az akkoriban is jellemző orvoshiány enyhítésére, a mentőszolgálatnál dolgozó középkáderekből (mentőápolókból) orvosssegédeket (a mai mentőtisztek elődjét) képezzenek. Munkásságát a dán mentésügyi szervezet Falck-aranyérmével (1975) ismerték el. Publikációi: Adatok a myokardiuminfarctus korai diagnosisának és therapiájának néhány kérdéséhez (sürgősségi szemlélet) (kandidátusi értekezés, 1966); Életveszélyes állapotok körzeti orvosi ellátása (Bencze Bélával, Bp., 1970).

• Dr. Felkai Tamás (Budapest, 1922. április 2.-1997. március 29.) orvos, orvostörténész. A 2. világháború előtt tisztviselőként és újságíróként dolgozott. A háború alatt hadifogságba esett és a hadifogolytáborban, mint felcser ápolta katonabajtársait. 1945-ben beiratkozott a budapesti orvosi karra. 1951-ben szerezte meg diplomáját. Ezt követően az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) helyezkedett el és 45 éven át ott dolgozott.

1954-ben megbízták egy olyan mentőegység kialakításával, mely a helyszínre kivitt legkorszerűbb orvostechnika segítségével már a kórházba szállítás előtt is meg tudta kezdeni a betegek/balesetet szenvedettek magas szintű orvosi kezelését. Igy alakult ki a világon elsőként az ún. rohamkocsi, a helyszínre kivitt reanimáló és sürgősségi betegellátó mentőgépkocsi, a ROKO. Nyugdíjazásáig a ROKO szolgálat vezető főorvosa volt. A napi teendőkön túl kiemelkedő eredményeket ért el az elsősegélynyújtás a laikusok számára tartott korszerű oktatásának megszervezésében, illetve az elsősegélynyújtás, az újraélesztés népszerűsítésében Ezért a tevékenységéért több kitüntetést kapott, de nemzetközi elismerésben is részesült, többek között a dán mentőszolgálat aranyérmét nyerte el. 1956-ban a forradalom alatt folyamatosan ellátta a sérülteket, és azokat a Markó utcai mentőállomás alagsori pincerendszerében felállított átmeneti kórházba, a híres Pincekórházba szállította. Kétszer is elnyerte a WHO ösztöndíját: 1964-ben és 1975-ben. Dániai tanulmányainak eredményeképpen Ő hozta be az országba az azóta a mentőjárművek alapfelszerelésének számító lélegeztetőballont (Ruben- v. AMBU ballon), majd hollandiai tanulmányútjáról ő hozta be az országba az első hordozható és mentőautóban is alkalmazható lélegeztető gépet (BIRD 7 tip.). 1960-tól a hazai és nemzetközi mentéstörténettel kezdett foglalkozni. 1980-ban ebben a témakörben az orvostudományok kandidátusi fokozatát szerezte meg a

 "A Mentés kialakulásának fejlődése és történeti elemzése" címmel.

 1987-ben több évtizednyi kemény munkájának gyümölcse érett be, amikor az 1950-ben bezárt Kresz Géza Mentőmúzeum ismét kitárhatta kapuit. A múzeumot ünnepélyes keretek között Magyarország későbbi miniszterelnökével, Antall Józseffel közösen nyitották meg. Dr. Felkai Tamás a Mentőmúzeumot 1997-ben bekövetkezett haláláig igazgatta, és az Orvostörténelmi Társaság Mentéstörténeti szekciójának elnökeként tevékenykedett.

Jelentősége a hazai, korszerű szervezett mentésben: A rohamkocsi-szolgálatnak köszönhetően már olyan sérülteket is kórházba tudtak szállítani, akik a korszerű kezelés azonnali megkezdésének lehetőségét nyújtó szolgálat előtti időkben a helyszínen életüket veszítették volna. Az életveszélyes állapotban lévő sérültek korszerű helyszíni első ellátását, és szállítható állapotba hozatalát Dr. Felkai Tamás több munkatársával együtt dolgozta ki a világon elsőként a korai 60-as években. Nekik köszönhető, hogy mindennapos gyakorlattá vált a helyszíni reanimáció, a helyszíni fájdalomcsillapítás, a tartós vénabiztosítás, mely az infúziós kezelést lehetővé tette. Később a helyszíni újraélesztés, a helyszíni pacemakerkezelés és a szívrendellenességek egyéb elektroterápiája, a és a tartós szállítás alatti lélegeztetés is belekerült a mentés eszköztárába. A fenti orvosi beavatkozások helyszíni megszervezésén kívül az ő nevéhez fűződik (a tudománytörténetben elsőként) szállítási trauma elméletének kidolgozása is. A szakmai könyveken kívül több, a mentés történetét, az emberek viselkedését és a társadalmi kérdéseket is boncolgató könyvet irt: a "Fehér kocsin kék fény"-t, melyben a Rohamkocsi alapításának történetét meséli el, a "Hajnali sziréna"-t, mely az 1989 évek utáni mentés történetével foglalkozik; Fehér kocsin piros vér ( A mentők munkája az 1956-os forradalom alatt) - kézirat; Hetedhét mackó (mentős mesekönyv gyermekeknek)

Mentőszolgálat-Magyarországon

1887-ben Európában másodikként szervezték meg a mentőszolgálatot.
 A BÖME első lófogatú mentőkocsija 1887 május 10-én indult el a budapesti Lipót bazár elől. Ennek mintájára más városokban is megszervezték az önkéntes társadalmi mentőegyesületeket.
 Ezek összefogó szervezeteként alakult meg 1926-ban a VVOME Első orvosigazgatója Paulikovics Elemér lett.
Az első központi mentőállomás  Quittner Zsigmond kiviteli tervei alapján és irányításával 1890-ben épült meg a Markó utcában. 
Az első nem ló vontatta, hanem akkumulátorról hajtott mentőkocsi 1902-ben állt szolgálatba. A Titanic katasztrófájakor az első helyszínre érkező hajó, a Carpathiaorvosa is a BÖME orvosa volt.

Az 1930-as évekig a mentőkocsik nagy része a Magyar Állami Gépgyár Magosix típusú gépkocsija volt, ami még a második világháború után is szolgált.

A BÖME ÉS A VVOME jogutódjaként egy országos hatáskörű szervet hoztak létre 1948. május 10-én.
 Ez lett az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), aminek az induláskor:
-76 mentőállomása,
-359 dolgozója és
-134 mentőkocsija volt;
induló járműparkja az elődök a világháborút átvészelt járműveiből és néhány, adományként érkezett gépkocsiból állt.Az operatív feladatokat a Főigazgatóság irányítása alatt álló mentőszervezetek, a Budapesti Mentőszervezet és a Légi Mentőszervezet 211 mentőállomása látja el. Ehhez járul még a Mentőkórház. A külföldi betegszállításokat az Alarmcentrum végzi.

1954-ben  Budapesten állítottak szolgálatba „rohamkocsinak” nevezett mentőegységet.
1956 után kezdte meg tevékenységét a Légimentő és Betegszállító Csoport. Ebben az évben november 20-án került az OMSZ birtokába a budapesti Szobi utcai kórház.

Az 1990-es évektől az OMSZ arégi Nysa gépkocsikat Toyota,Mercedes gépkocsikkal váltotta fel.
1995-ben:
-97 kocsiból 44-et használtak mentésre, 11-et rohamkocsiként és 52 db-ot betegszállításra.
Egy 1997. évi törvény szerint a mentés állami feladat, amelyet nem az OEP, hanem a központi költségvetés finanszíroz.
 1990 után egyre több alternatív mentőszervezet jelent meg, amit egészségügyi miniszter rendeletben engedélyezett. Ezek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján vagy adományokból illetve szolgáltatási díjakból tartják fenn magukat. 2005-ben indult el a motorkerékpáros mentés.

Mentőszolgálat-Mit is jelent a fogalom?

"Az Egészségügyi Törvény 94. §-a szerint:

( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi intézménybe szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés).

• (2) A beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul

a) személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén,

b) ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn,

c) heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetekben, ha a sürgősségi ellátás elmaradása életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet,

d) szülészeti esemény során,

e) ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása sürgős orvosi beavatkozást igényel,

f) heveny tudatzavar esetén,

g) veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén.

• (3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.
• (4) Mentésnek minősül továbbá

a) az orvos által rendelt sürgős (azonnali és egy órán belüli), illetve sürgősségtől függetlenül ::a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás,

b) a más jogszabályokban meghatározott életmentő ténykedésekhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (például szervátültetés),

c) életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása,

d) a mozgóőrség (mentési készenlét biztosítása meghatározott helyen és ideig).

95. § A mentés igénybevételéhez való jog a Magyar Köztársaság területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül mindenkit megillet. 96. §

• ( 1 ) A mentés biztonságos, egységes és összehangolt működéséhez szükséges feltételrendszer biztosítása és megszervezése állami feladat.
• (2) A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ), valamint - a működési engedélyben meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek látják el az OMSZ koordinálása mellett."

Néha hatalmas lelki erő, és elszántság kell ehhez a munkához, de még is, amikor eljön a nyugdíj ideje nehéz lehet megválni tőle, mert az ember úgy érezheti hogy ha nincs ott akkor talán az ő tapasztalatának hiánya okozza egy ember vesztét. Ez a felelősség, és az ember szeretet, ami nincs meg sok emberben, ezért ők kivételesek.

forrás: wikipédia.hu

Bevezető

                                           Bevezető

Szóval hogy is kezdtem én ezt el? Mesélek róla.

Eleinte nehezen tudtam eldönteni hogy miről is írjak pontosan. Volt egy téma de az túl tág volt ahhoz hogy megfelelő legyen. Ez pedig valami életmentéssel kapcsolatos lett volna. Aztán gondoltam a műtétekről írok,vagy betegségekről és gyógyításukról, aztán gondoltam a mentősökre, és a tűzoltókra, és végül arra jutottam hogy írok mindenről ami a témához kapcsolódik, és szeretem, És eszembe jutott hogy amikor valaki orvosi segítségre szorul, akkor ehhez a mentősök is hozzátartoznak, illetve a tűzoltók, mivel néha a tűzoltósok segítségére is szükség van egy beteg autóból vagy bezárt ajtó mögül kimentéshez.És mert nagyon tisztelem ezeket az embereket és felnézek rájuk és munkájukra. Szóval arra jutottam hogy a cím lehetne " Orvosok és Mentősök, de találtam valami sokkal jobbat, ami pedig "Hétköznapi Hősök" mert hétköznapi emberek, de amit csinálnak az hősies,szebben is hangzik, és jobban kifejezi hogy mennyire kedves nekem ez a három foglalkozás. Három részre fogom szedni, az első a mentőszolgálat lesz, a második az orvoslás,vagy orvosok, a harmadik pedig a tűzoltóság. Segítségért pedig a szolnoki mentősök,tűzoltók, illetve a wikipédia oldalakhoz fogok fordulni.
Beszélek majd arról, hogy mikor és miként kezdődött el a Mentőszolgálat, illetve  mióta is foglalkoznak az emberek az orvoslással, és hogy fejlődött ez a tudomány. Miért lesz valaki tűzoltó, mi kell ehhez.

Szó lesz még néhány különleges betegségről és orvosi esetről(extrém balesetek, amiket csodával határos módon túl éltek az emberek) a Mentősök megérkezésétől a teljes felépülésig. Illetve többet meg tudhattok a tűzoltók munkájáról is.
Rengeteg dologról lehet beszélni a témákkal kapcsolatban, szóval ennek megfelelően próbáltam összegyűjteni az információkat, hogy ez a pár perc élvezhető legyen számotokra is, vagy esetleg megtudjatok valami számotokra is érdekeset.

Elvégre 0-24h-n  át ugrásra készen állnak miattunk, hogy ha minket baleset ér,  ők képesek legyenek időben odaérni,stabilizálni az állapotunkat és megmenteni az életünket, amit aztán az orvosok folytatnak.